M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
95 másik szomszéd államunkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, lehetetlent vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk. Az építőmunka, amelyet a kormány belpolitikájában folytat, természetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmulasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődését nyugodt és megbízható külpolitikával támasszuk alá. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van éppen elég, meg- értőek is tudunk lenni, mert elszánt lelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors. Minél több hónap telik el, annál komolyabb erőtényezőt jelenthet a katonailag, erkölcsileg és gazdaságilag felkészülő Magyarország mindenkinek. Ami még inkább lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy önérzetes, nyugodt, türelmes, de erélyes külpolitikát folytathasson. Ez nem egyszer elmegy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország erejének biztos tudatában megengedheti magának. Gyakran hallom külföldiektől, akik Magyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal összehasonlítva is, amelyeken azonban úrrá lett az idegesség. Ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani, megerősíteni és biztosítani a magyar föld lakói és azok részére, akik látogatásukkal megtisztelnek bennünket. Ha azután hazájukba visszatérnek vagy az országban elszélednek, vigyék magukkal az idegen világrészekbe, vagy az idegen országtájakra azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden idő viszontagságai között. DR. SZILY KÁLMÁN M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁS- ÜGYI MINISZTERI ÁLLAMTITKÁR BESZÉDE. Magnifice Rector! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar történelemnek nagy magyar alakjai között alig volt valaki, aki többet töprengett és lelkileg többet vívódott volna a magyar sors problémáin, mint a nagycenki mauzóleum-