M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
45 teti a felhasználhatót a hasznavehetetlentől, ezután pedig a belében az emészthető, felszívódható anyagokat különíti el az emészthetetlenektől, melyeket mint salakanyagokat maga aktive ürít ki, távolítja el magából. A környezetéből, a levegőből, a vízből az élőszervezet kiválogathatja magának az életéhez és működéséhez szükséges anyagokat, evvel szemben a gép nem járhat a szén vagy más energiaforrás után; az aktivitás és passzivitás itt lényeges különbség az organizmus és a mechanizmus között. Ha a gépet átalakítják, ha működésében zavar áll be, ha megromlik pl. egy rugó, egy fék, ez javítható, kicserélhető, pótolható. Az élőszervezet saját pótló, növekedési folyamataival hozza létre a regenerációt, a sérülés folytán keletkezett folytonossági hiány, a Seb beheged; a gyík levált, elvesztett lába helyébe új láb nő ki; ha a tengericsillag öt karja közül egy, vagy akár több elvész, a csonkokból pótlódik; az alacsonyabbrendű szervezeteken, Ürbelűeken, Férgeken még messzebbmenő pótlási folyamatok észlelhetők, apró töredékekből teljes individuumok állnak elő. További jellemző sajátsága az élőszervezeteknek az alkalmazkodás, pl. a növény a fényhez (heliotropismus), az Emlősállat a külső hőmérséklethez (ilyenkor köztakarója módosul, téli bundát kap); az élettelen gépeken ez, ilyen változás önmagától, önmaga erejéből nem következik be. Hasonló képesség az önszabályozás is, amikor az élőszervezet egy helyen felhalmozott anyagokat máshol használ fel; erősebben, intenzívebben működő szervekben bizonyosfokú túlfejlődés, növekedési, aktivitási hy- pertrophia következhet be, pl. az atléták egyes izomcsoportjaiban. Evvel ellentétben a gépeken az erősebben használt részek sohasem erősbödnek, hanem ellenkezőleg gyengülnek, elkopnak, az anyagkifáradás jelenségei észlelhetők. # Az elmondottakban, azt hiszem, eléggé kitűnik, hogy bár a természet jelenségeinek megfigyelése, e jelenségek közötti ösz- szefüggések keresése és az összefüggésekből levont következtetések bizonyára a technika óriási fejlődésére is kihatással vannak, és ez az ember életét úgy gazdasági, mint kulturális vonatkozásaiban nagymértékben átalakították, az élet lényegét azonban nem fejtették meg. Az élet gépelmélete, az anyagelvűségen alapuló mechanikai világszemlélet nem állja meg helyét, némi
