M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
33 ad számot magának arról, hogy mit tesz és miért teszi azt, amit tesz. A tudomány nem pusztán arra való, hogy néhány rajongó idealistának gyönyörűséget szerezzen, hanem fontos szerepe kétségtelenül az, hogy az emberi életet tökéletesítse, magasabbra emelje. A l’art pour l’art idealizmusa elhalványult. Önmagának és önmagáért való nincsen a világon. Virchow Rudolf az önmagáért való „tiszta“ tudomány fogalmát — némi túlzással — károsnak nyilvánította, az olyan szakemberre gondolva, aki elszakad a világtól és szűkreszabott, korlátolt szellemi világában ki sem látszik a szakmájából, szakmáján kívül mi sem érdekli a világon. E túlzással szemben azonban, a tiszta tudomány megbecsülésének érzetében, reá kell mutatni az önzetlen elméleti kutatás több, gyakrabban idézett példájára, így különösen arra, hogy br. Eötvös Lóránt a föld nehézségerejének vizsgálatával tisztán l’art pour Fart foglalkozott, ma pedig világszerte e kutatások egyik eredményével, az Eötvös-ingával keresik a petróleumot és földgázt, Faraday sem gondolt zakatoló motorokra, sem városokat világító gépekre, mikor az indukció törvényeit kutatta. Ramon y Cajal szerint is az elméleti és gyakorlati tudomány megkülönböztetése, elválasztása nem helyes és Liebig is azt hangoztatta, hogy a tudomány nem gyakorlati haszonért küzd, hanem az igazságért, mely azonban végső hatásában mindig gyakorlati hasznúnak bizonyult. Az egyetemen helye van minden tudománynak s minden gyakorlati tevékenységet lehet tudományos alapon is művelni és tárgyalni. Nem rekesztbeti ki az egyetem a gyakorlati tevékenységet sem, hiszen némely tárgyat csak gyakorlatilag lehet megtanítani, a gyakorlati foglalkozás összefügg a tudományos munkával és ehhez szükséges. De a tanítás tulajdonképpeni tárgya, célja sohasem ez, ez csak eszköze a tudományos foglalkozásnak, a tudományos módszer egyik részlete. Az a körülmény, hogy a disciplinákat nemcsak önmagukért művelik, hanem vele együtt gyakorlati célokat is szolgálnak, nemcsak, hogy nem von le, hanem még emeli a disciplina értékét, mert a tudományos ismereteket közkinccsé teszi. Ma már megváltozott e tekintetben a felfogás és nem tekintik „non sens“-nek vagy „absurdum“-nak az alkalmazott vagy gyakorlati tudományok egyetemének fogalmát, ezt is megilleti az iskolai hierarchia legmagasabb foka, az egyetemi rang. A gyakorlati élettel kapcsolatos tudományos irányú búvárkodás éppen olyan 3