M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
31 tek létre, de ezek mindenütt és mindenkor a nemzeti kultúra fokmérői voltak és azok is lesznek. Eredetileg az egyetem a tudományokat önmagukért ápoló és fejlesztő intézmény, teljesen elméleti alapon állva, az élet minden gyakorlati szükségétől elvonatkoztatva művelte a tudományt. A német egyetem eszményképe a tudomány önzetlen művelése; gyakorlati célok távoltartásával, tisztán a megismerés kedvéért kutatja az igazságokat, nem az életbenvaló gyakorlati felhasználás céljából. Evvel szemben a francia egyetem pályákra képző szakiskola, hol tudományok fejlesztésével is foglalkoznak, de elsősorban életpályákra készítenek elő. Megjegyzem, bogy ma már a német egyetem is átvesz más feladatokat, kapcsolatba került egyes gyakorlati pályákkal, amennyiben megadja a szakszerű kiképzés tudományos alapját. Az angolok viszont a nevelésre helyeznek nagyobb siílyt, náluk az egyetem is elsősorban gentlemaneket akar képezni; az angol felfogás szerint a tudomány arra való, hogy az emberi életet tökéletesítse és emelje, ezért a tudományos kutatás és a tanítás mellett, sőt felett, a nevelésre helyez nagyobb figyelmet. A mi egyetemünk a bárom feladatot, a kutatást, szakképzést és nevelést egyesíteni iparkodik. Minden egyetem célja és feladata természetesen elsősorban a tudomány művelése, egyfelől tanítása, terjesztése, másfelől továbbfejlesztése útján. Mi a tudomány? Módszeresen igazolt igazságok rendszere, tehát nem egyszerű tudás, nemcsak az ismeretek összege, hanem az igazságok törvényszerű összefüggése. Tudománnyá az ismeret akkor lesz, ha az értelem feldolgozza; lényege az egyetemesség, az egység, melynek nem szabad elhomályosulnia. Madách szerint: „A tudománynak gazdag ágai Egy Organismus sok külön vonása, Együtt igéző csak“. A műegyetemi könyvtár nagy olvasóterme Raksányi Dezső festette ékes monumentális falfestményén Archimedes, Platon, Aristoteles, Leonardo da Vinci, Galilei, Newton, Kant, Linné, Bolyai Farkas, Bunsen, Darwin, Liebig, Than, Stoczek, Steindl, stb. együtt látható, szintén egy egységes gondolat hatását adja vissza. Aki az egyetemesség rovására, részletkérdések útvesztőjébe temetkezik, elveszíti az áttekintést. Ezt fejtegettem a Kir. Magy. Természettudományi Társulat 1938. évi közgyűlésén tartott elnöki megnyitó beszédemben a holismus- ról szólva. A dolgok nagyobb egységben függnek össze, a tudomány speciális ágai csak alkotórészek, az analytikus részlet-
