M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1938-1939
Első rész - Beszédek
29 Mindenekelőtt mélységes, hálás köszönetét mondok igen tisztelt Tanártársaimnak, hogy végtelenül megtisztelő és eléggé megnembecsülhető bizalmukkal kitüntetni és a jelen tanévre e nagy egyetem élére állítani méltóztattak. E jóindulatú bizalmat 43 évre terjedő közszolgálatom és 30 évi tanári működésem jutalmául tekintem, de e bizalom és kitüntetés annak az osztálynak is szól, amelynek szerencsés vagyok immár legidősebb tagja, seniorja lehetni és amelytől nem tudtam megválni akkor sem, amikor előnyösebb egyetemi meghívásokban lehetett részem. A sors különös kegyeként értékelem, hogy már másodízben elhivattam e magas polcra, melyet nem kerestem, de miután elhivattam, kötelességem alázattal meghajolni a feladat nagysága előtt és azt vállalni. Hálás köszönetéin illeti a nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter urat, hogy a rektori tisztségre történt választásomat, úgyszintén a Dékán urak megválasztását megerősíteni méltóztatott; kitüntető bizalmát előlegként fogjuk fel jövő munkásságunk iránt és kérjük, hogy felelősségteljes tisztségeinkben a sokszor tapasztalt, nagyrabecsült, jóakaratú támogatásában részesíteni kegyeskedjék. A rektori méltóságban e helyen oly férfiakat követek, akik a tudomány és a közélet terén teljes elismerést és igaz hálát érdemeltek ki. Mint beiktatott rektornak hivatali tisztségemben első, kedves, tartozó kötelességemnek ismerem ez ünnepi ülésünkön nemcsak szokásos udvariasságból, hanem benső lelki szükségletből is a magam igénytelen köszöneté mellett az egész egyetemünk nevében legmelegebb elismerésünket és legmélyebb hálás köszönetünket tolmácsolni a lelépő rektornak céltudatos, lelkes, buzgó tevékenységéért, tapintatos, körültekintő és bölcs vezetéséért, mellyel sikerült felelősségteljes tisztségében egyetemünk jóhírnevét, méltóságát s megbecsülését öregbíteni. Bizonyára hozzájárult sikerekben gazdag működéséhez nem csekély mértékben kedves, egyenes, közvetetten, szeretetreméltó egyénisége, mely osztatlan rokonszenvet ébresztett és érdemelt ki. A sok gond és fáradság, melyből Méltóságodnak itt bőven kijutott, szép gyümölcsöket termett, a jól átgondolt építőmunkával egyetemünk ismét továbbfejlődött, előrehaladott, mint az az imént elhangzott gazdag beszámoló beszédéből is világosan kitűnik. Rektori évére nemcsak megnyugvással tekinthet visz- sza, hanem az nemes büszkeséggel is töltheti el és egész egyete-
