M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
93 Az ember életszükségleteinek kielégítéséhez, viszonyainak javítása végett a természet nyers anyagait kénytelen átalakítani, mert hiszen azokat a talaj felszíne és a föld kérge, a levegő, a vizek és az erdők rendszerint nem közvetlenül felhasználható állapotban adják. Ehhez az átalakításhoz az ember igénybe veszi a természet energiáit s ezzel megsokszorozza a maga kis erejének teljesítőképességét. A természet energiáinak birtoklása tehát gazdasági hatalmat jelent, ezért is folyik azok megszerzése iránt nagy versengés világszerte. Az alkalmazott természettudományok térfoglalásával rohamosan fejlődött technika szinte átalakította a civilizált emberiség életét. Még a régi őstermelési ágak: a földmívelés, az állattenyésztés, a bányászat és erdészet sem vonhatják ki magukat ennek befolyása alól. A népesség szaporodása és az ezzel folyton élesedő verseny mindenütt kikényszerítik az intenzív gazdálkodást az extenzív helyett. Csak szűk látókörű és egyoldalúan művelt emberek zárkóznak el mereven ez elől és csak a kis érdekeiket veszélyeztetve látók fordulnak ellene a sokat gáncsolt technikának és látnak az észszerű mechanizálásban is lélekrontást. Megtépdesett hazánknak igen sok nyersanyagban hiánya van s természeti energiákban is szegény, de a tudás megszerzésében versenyre kelhet a világ gazdag, nagy nemzeteivel. A tudás és az ismeret ma már közkincs; terjesztéséről gondoskodnak az erre hivatott intézmények. Mindenkin saját magán múlik, hogy mennyit szerez meg belőle. A modern állam fejlődésének így serkentőjévé lett a tudomány, amelynek a székhelye és műhelye az egyetem. Az egyetem szellemi autonómiájánál: a tanítás szabadságánál fogva az igazságra törekvő, nem pedig a hatalmat szolgáló tudomány képviselője. Távol áll a politikától és az üzlettől, de nem szigeteli el magát az élettől, a valóságtól. Hallgatói közül az is, aki csak kenyéradó oklevelének megszerzése végett látogatta, a tudomány tárgyilagosságával fogja keresni és megoldani hivatásának problémáit, s ha jó maga nem is lesz tudományos kutató, de legalább megérzi a tudomány leheletét, magába szívja a tudományos kutatás és gondolkodás szellemét: az igazságra törekvést. Ma minden élni akaró nemzetnek három irányban kell fejleszteni erejét, hármas értelemben kell magát felfegyvereznie: hadi, gazdasági és szellemi készenlétre, önálló kultúrnemzet■x
