M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938
Első rész - Beszédek
77 Előadásai a mérnöki tudományoknak a gyakorlattal legszorosabb kapcsolatban álló elméleti fejezeteit ölelték fel. Olyan fejezeteket, amelyek tanmenetének helyes megállapítása, nevezetesen az elmélet és gyakorlat igényeinek kiegyensúlyozása a mérnökoktatás legnehezebb problémái közé tartozik. Hitvallása volt, hogy a „jó mérnökképzésnek elsősorban is a műegyetemi szakoktatásnak azon a gyakorlatias irányán kell alapulnia, mely az élet valódi szükségleteihez szabja a tanítás anyagát s ezen az anyagon vezeti rá a leendő mérnököt az önálló, a gyakorlati összefüggéseket helyesen felismerő tudományos gondolkodásra“. E szempont szerint előadásainak irányát úgy szabta meg, hogy hallgatói az alapos elméleti képzettségen kívül azt a gyakorlati érzéket is elsajátítsák, amely minden mérnöki munka alapfeltétele, mely nélkül a szerkezetek gazdaságos megtervezése, erőjátékuk felismerése és öntudatos irányítása lehetetlen. E szempontot érvényesítette az építészmérnök hallgatók céljaira a többi szakoktól függetlenül rendszeresített önálló szilárdságtani előadásaiban is. E téren való munkássága az építészmérnökhallgatók oktatása szempontjából úttörő jelentőségű. Oktató programjának sikeres megvalósítását nagy mértékben megkönnyítették a gyakorlati élettel fenntartott kapcsolatai s gyakorlómérnöki tevékenységéből leszűrt értékes tapasztalatai is. Mérnöki alkotásai közül főleg a nagyszabású ferenc- falvi völgyzárógát, Nagy magyar ország legnagyobb ilyenfajta építkezése volt az, mely előadásaihoz sok értékes tapasztalatot szolgáltatott. Hasznos megfigyelésekkel gazdagították előadási anyagát a szerkezeti anyagok tulajdonságainak és a szerkezetek erőjátékának megismerésére végzett kisérleti, főleg pedig a hazai cementekkel, betonokkal és téglagyártmányokkal, valamint a téglafalazatok szilárdságával foglalkozó tanulmányai a hazai építőanyaggyártásnak biztos irányítást, az építőszakmának pedig felbecsülhetetlen segítséget jelentettek, de egyúttal lefektették azokat a megbízható alapokat is, melyekre az építőszerkezetek méretezésére vonatkozó szabályaink biztosan támaszkodhattak. A kísérleti bemutatások instruktiv jelentőségét felismerve, kutató laboratóriumát teljesen az oktatás szolgálatába állította. Az ekként kifejlődő újfajta laboratóriumi oktatás, mely a szi