M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Első rész - Beszédek

77 Előadásai a mérnöki tudományoknak a gyakorlattal legszo­rosabb kapcsolatban álló elméleti fejezeteit ölelték fel. Olyan fejezeteket, amelyek tanmenetének helyes megállapítása, neve­zetesen az elmélet és gyakorlat igényeinek kiegyensúlyozása a mérnökoktatás legnehezebb problémái közé tartozik. Hitvallása volt, hogy a „jó mérnökképzésnek elsősorban is a műegyetemi szakoktatásnak azon a gyakorlatias irányán kell alapulnia, mely az élet valódi szükségleteihez szabja a tanítás anyagát s ezen az anyagon vezeti rá a leendő mérnököt az önálló, a gya­korlati összefüggéseket helyesen felismerő tudományos gondol­kodásra“. E szempont szerint előadásainak irányát úgy szabta meg, hogy hallgatói az alapos elméleti képzettségen kívül azt a gya­korlati érzéket is elsajátítsák, amely minden mérnöki munka alapfeltétele, mely nélkül a szerkezetek gazdaságos megterve­zése, erőjátékuk felismerése és öntudatos irányítása lehetetlen. E szempontot érvényesítette az építészmérnök hallgatók céljaira a többi szakoktól függetlenül rendszeresített önálló szi­lárdságtani előadásaiban is. E téren való munkássága az épí­tészmérnökhallgatók oktatása szempontjából úttörő jelentőségű. Oktató programjának sikeres megvalósítását nagy mérték­ben megkönnyítették a gyakorlati élettel fenntartott kapcso­latai s gyakorlómérnöki tevékenységéből leszűrt értékes tapasz­talatai is. Mérnöki alkotásai közül főleg a nagyszabású ferenc- falvi völgyzárógát, Nagy magyar ország legnagyobb ilyenfajta építkezése volt az, mely előadásaihoz sok értékes tapasztalatot szolgáltatott. Hasznos megfigyelésekkel gazdagították előadási anyagát a szerkezeti anyagok tulajdonságainak és a szerkezetek erőjáté­kának megismerésére végzett kisérleti, főleg pedig a hazai cementekkel, betonokkal és téglagyártmányokkal, valamint a téglafalazatok szilárdságával foglalkozó tanulmányai a hazai építőanyaggyártásnak biztos irányítást, az építőszakmának pedig felbecsülhetetlen segítséget jelentettek, de egyúttal lefek­tették azokat a megbízható alapokat is, melyekre az építőszer­kezetek méretezésére vonatkozó szabályaink biztosan támasz­kodhattak. A kísérleti bemutatások instruktiv jelentőségét felismerve, kutató laboratóriumát teljesen az oktatás szolgálatába állította. Az ekként kifejlődő újfajta laboratóriumi oktatás, mely a szi­

Next

/
Oldalképek
Tartalom