M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1937-1938

Második rész - Évkönyv

157 hallgató), „A kukoricátájták csiranövényeinek szövettani vizsgálata“ (Ob- latt Gábor), „A gabonafélék rostelemeinek összehasonlítása“ (Páter Balázs). Az Intézet könyvtárának állománya az 1937/38. tanév végén 9152 da­rab, 26.161 P 27 fillér értékben. Megjegyzendő, hogy a darabszámban a folyóiratok és könyvek kötetenkint, a különlenyomatok darabonkint van­nak képviselve. Növényélettani és növénykórtani tanszék. Tanár : dr. Kövessi Ferenc ny. r. tanár Ezen tanév folyamán a tanszékhez tartozó intézet három helyiségét átalakítottuk növényélettani, mg. bakteriológiai és növénykórtani vizsgá­latok végzésére alkalmas laboratóriummá. A szükséges műszerekkel való felszerelés a következő évek feladata lesz. Az intézetben a következő kérdé­sekkel foglalkoztak: dr. Kövessi Ferenc: Különféle táplálkozás fiziológiai és fejlődésmecbanikai jelenségek összefüggéseit vizsgálta, kísérleti és elmé­leti alapon. Ezenkívül állandóan foglalkozott különféle növénypathológiai kérdésekkel, melyek az egyetemi tanítás terén, a Növényegészségügyi Ta­nács keretében, azután a gyakorlati védekezés és elméleti kutatás terén fel­merülnek. — Dr. Kadocsa Gyula egyetemi m. tanár, a „Növények állati kártevői“ című tárgy meghívott előadója, mint a M. Kir. Növényegészség­ügyi Intézethez beosztott kir. kísérletügyi igazgató hivatalból is állandóan foglalkozik növényvédelmi kérdésekkel, elsősorban az állati kártevőkkel. Az elmúlt évben különlegesen tanulmányozta a lucernakártevőket, a ga­bonapoloskák malomipari jelentőségét, a káposztapillangó és bogáncspille elleni védekezést. — Dr. Húsz Béla egyetemi m. tanár, mint a M. Kir. Ker­tészeti Tanintézet növénytan és növénykórtan tanára, állandóan foglalko­zik a növénybetegségekkel. Folyamatban levő munkálatai: Gyümölcsfák levélfoltosságai. A kajszibarackfa gutaütése. Az almafa kóros törpeszár- tagusága. Növénykórtani szaktanácsadója a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének. Rovatvezetője a Köztelek növénykórtani rovatának. Szak­cikkeket ír a Természettudományi Közlöny, Köztelek, A Magyar Gyümölcs, Növényvilág című lapokba. — Dr. Olgyay Miklós tanársegéd: Fekete ga­bonarozsda (Puccinia graminis) aecidiumának és spermogoniumának fejlő­désével, a hallgatóság növénykórtani gyakorlatához szükséges kórtani her­báriumnak preparálásával és biológiai összeállításával foglalkozott. Majd 1938. július havában a Növényegészségügyi Tanácsnak, illetve a Földmí- velésügyi Minisztériumnak a megbízásából a békésmegyei búzakőüszög kártétellel kapcsolatos panaszok adatainak helyszíni összegyűjtésén dolgo­zott. (Közös tanulmány dr. Kövessi Ferenc tanárral.) — Dr. Csorba Zoltán fizetéstelen tanársegéd különféle növénybetegségek elleni védekezés gya­korlati alkalmazásával foglalkozott és részt vett a hallgatóság növénykór­tani laboratóriumi gyakorlatainak a vezetésében a II. félévben. — Dr. Brez- nay Zsigmond fizetéstelen tanársegéd a szőlőbetegségek elleni védekezés gyakorlati tanulmányozásával foglalkozott, azonkívül részt vett a hallga­tóság növénykórtani laboratóriumi gyakorlatainak a vezetésében a II. fél­évben. — Dr. Baranyovits Ferenc tanársegéd a Földmívelésügyi Miniszté­rium megbízásából a borsó-, lencse- és bükkönyzsizsik országos irtására alkalmas fertőtlenítő gázkamra készítését dolgozta ki. Terve szerint 1938. tavaszán már 32 ilyen gázkamra épült az ország különböző pontjain, a cél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom