M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
61 Ügy gondolom, hogy éppen az erdőművelésre áll az erdő- gazdaságnak az a régi panasza, amelynek legutóbb az osztrák erdészeti egyesület soproni látogatása alkalmával kifejezést adott a birodalmi német erdőgazdaság képviselője, dr. Wappes, aki jélenleg a német birodalmi erdészeti egyesületnek díszkurátora. miután évek hosszú során át annak első elnöke volt. Wappes a német birodalomra vonatkozólag felpanaszolta azt, hogy az erdőmérnöknek tulajdonképeni munkakörét a nagyközönség nem ismeri és ezért nem is méltatja érdeme szerint. Hogyha a német birodalomban okuk van erre a panaszra, ahol az erdőgazdaságnak igen nagy a szerepe, a társadalmi elismerése és megbecsülése, még inkább van arra ok nálunk, ahol még a közel rokon műszaki világban is nagyon gyakran oly ’véleményeket hallhatunk az erdőmérnökökről, amelyek bán- tóak volnának, ha nem tudnánk azt, hogy csak az erdőgazdaság dolgainak nem-ismerése szülhette azokat. Talán van szerepe ebben annak is, hogy az erdőmérnök név csak újabb időben terjedt el nagyobb mértékben és a műszaki világban még sokan új jövevényt látnak bennünk és azt a szívós küzdelmet, amit az erdőmérnökség a társadalmi elismerése és érvényesülése érdekében vívott, tartózkodással. talán idegenkedéssel nézik és csak nehezen, vonakodva adják meg az elismerést. Pedig ha közelebbről vizsgáljuk, nem is olyan újkeletű az erdőmérnök neve, hiszen Selmecbányán intézetünk — amely tudvalevőleg a műszaki képzésnek a bányászat-kohászat terén már a legmagasabb fórumát jelentette akkor, amikor Európa-szerte még ilyen rajta kívül csak alig volt — már akadémia korában is az 1872-ik évtől kezdve, — tehát éppen 65 év óta — az erdészeti hároméves tanfolyam mellett négyéves erdőmérnöki tanfolyamot tartott fenn, vagyis már hivatalosan erdőmérnököket képzett ki. Kétségtelen, hogy az erdőmérnöknek szakmabeli munkaköre jórészt az őstermelés terére vág és a természet erőire van alapítva, egyrészt a talajra és annak tápláló erejére, másrészt az éghajlatra és annak tényezőire, a napra, esőre, levegőre. Hogy mégis műszaki jellege lett a munkájának és a szakképzésnek is, annak oka, hogy az a termény, amit a talaj és az éghajlat tényezői kifejlesztenek, a fatörzs, oly nagy mére-
