M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937

Első rész - Beszédek

36

különben akármely más egyetemnek — feladata nincs kimerítve. A valódi műveltség az egyes tudományok művelésén, az általuk feltárt ismeretek elsajátításán túl fekszik. A tudásnak útján egy vagy több tudománynak csupán olyatén művelése, oly filozófiai elmélyedés segíthet a valódi műveltséghez, mely kiinduló pontjából felemelkedve, a tudományok széles körének megértésére képesít. Ez különben az egyetemnek, a tudományok universitásának, mint intézménynek, magasabb értelme, célja és feladata, — azok részére, akiket Isten erre való ésszel és képességekkel áldott meg.

Egyetlen tudomány vagy tudománykör sem vezet el egymaga a mélyebb megismeréshez és a valódi műveltséghez, — sem a fizikai, sem a biológiai, sem a történettudományok, sem más tudományok egymagukban, még a matematika sem. És ha a tudományokban kicsinyes és mindennapi célok, önzés és tudományos particularismus nélkül mélyedünk el, szükségét érezzük valaminek, ami áthidalja, valahogyan önmagunkban megnyugtatóan kiegyenlíti az ellentmondásokat, amelyek a különböző tudományok között támadnak, ha azokat csak jelen tapasztalatainkra építjük fel. Oly tudományok, amelyek kénytelenül az ismeretek nagyobb körének átfogására vezetnek, segítségünkre lehetnek ebben a törekvésünkben, vágyunkban.

Ebbe a gondolatmenetbe kapcsolódik a harmadik ok is, amiért ezt a themát választottam. Helyesnek találtam megmagyarázni, hogy a tudományoknak abban a széles keretében, amelyeket egyetemünkön művelünk és ifjúságunkkal szemben, akinek érdeklődése oly sokágú, — mi a földrajznak szerepe és feladata —, mert hiszen a földrajz egyetemünkön nemcsak egy, de több facultásnak is tantárgya.

A földrajz ezen a helyen és egyáltalán az egyetemeken nem topográfia, nem helyismeret, nem is a politikai, gazdasági, közigazgatási vagy társadalmi élettel összefüggő (annak öntudatos éléséhez alapvetően szükséges) területi ismereteknek szolgáltatója. Ezeket készen kell hozni a középiskolából, éppúgy, mint a megértésükhöz, értékelésükhöz szükséges történelmi és természetrajzi ismereteket. Aki nem hozza ezeket magával, az nem művelt ember és nem egyetemre való. A földrajz nem is egyszerűen geomorfologiai, klimatológiai vagy más természeti avagy társadalmi földrajzi adatok, ismeretek szol-