M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937

Első rész - Beszédek

23 nyilatkoznak a műegyetem tanácsáról, mint az intézet fenn­tartójáról; hálával, hogy testi bántalmaikra gyógyírt kaphat­nak és büszkeséggel, mert ilyenben más egyetemeken nem részesülhetnének. Ez a hála és büszkeség bizonyosfokú köte- lességtudást és a saját egyéni jóvoltuk helyes felfogását termeli ki bennük. Az általános vizsgálatra kötelezett hallgatók — figyelem- bevéve, hogy a nőhallgatók jelentkezése fakultativ — majd­nem 100%-ban eleget tettek megjelenési kötelezettségüknek. Örvendetes jelenségnek kell tartanunk a kötelező test­nevelés alól felmentettek számának csökkenését, az előző évekhez viszonyítva. Háborús évfolyamokról van szó, amelyek­ről az az általános hiedelem, hogy izgalmas légkörben, rossz gazdasági viszonyok között születtek, tehát mindezek nyomot kellett hogy hagyjanak fizikumukban; ha az általános fejlődés szempontjából e nyomok észlelhetők is, mégis testnevelési szempontból, még katonai szemüvegen át ítélve is, komolyan kóros állapotok, avagy fejlődési rendellenességek, amelyek a testedzés alól való felmentést vonták volna maguk után, a hallgatók csak nagyon kis százalékánál voltak meg­állapíthatók. Ennek okát abban lehet találni, hogy a háborút követő években erős sportszcllem fejlődött ki, amely bizonyosfokú higiénikus követelményeket is támasztott, szélesebb körben terjedt el és magával hozta a higiénikus gondolkodást. A cse­csemőgondozás megreformálása, az elemi és középfokú isko­lák egészségvédelmi intézkedései ki kellett hogy termeljék a főiskolák és egyetemek mai fiataljait, akik előtt már nem újság a praeventio, és akik a kötelező orvosi vizsgálatokat már egészen természetesnek tartják, sőt annak értékét ön­magukra nézve felismerik és nagy megértéssel fogadják. E szép eredmény elérésében nagy része van dr. Frey József főorvosnak, a Műegyetemi Orvosi Rendelő-Intéztet vezetőjének, aki a legnagyobb hozzáértéssel és szakszerűség­gel, valamint szeretettel irányítja az említett intézetben vele együtt valóban önfeláldozóan működő szakorvosok áldásos munkásságát. Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor a Buda­pesti Egyetemi Énekkarok sikereiről is beszámolok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom