M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937

Első rész - Beszédek

118 Negyedszázados tudományos munkásságának zöme a fizikai kémia terén mozog. Nem tisztán teoretikus, hanem a műegyetemi tanár hivatásához híven elméleti vizsgálatai is rendszerint a gyakorlati élet céljait szolgálják. Mintegy 300 tanulmánya jelent meg lengyel, orosz, francia, angol és német nyelven, főleg a termokémia, a kalorimetria, a radioaktivitás és a szén technológiája köréből. Foglalkozott a szén és hidrogén-kötések termokémiai vizsgálatával; szerves anyagok atomref rakétájával; radioaktív jelenségekkel, izotropokkal és a neutron kilövetés feltételeivel. Számos tanulmánya szól az azeotropikus elegyekről. Ide tartozik ama nagyjelentőségű kutatómunkája, amelyet az alko­holos elegyek fizikokémiai viselkedésére vonatkozóan végzett és amelyről többek között: az azeotropikus jelenségek polikom- ponens elegyekben, folyós tüzelőanyagok frakcionált desztillá- lása, alkoholtartalmú folyós tüzelőanyagok gőznyomásának mérése, benzin- és alkoholtartalmú tüzelőnyagok égéshője, elegyek elgőzölögtetése átbuborékoló levegővel, alkoholos ele­gyek elgőzölgési sebessége hevített fémes felületekről, alkohol- tartalmú tüzelőanyagok lobbanási és gyulladási hőfoka és még számos, hasonló tárgyú értekezésekben számolt be. Ugyancsak behatóan tanulmányozta a gőzfázisban való eszterifikációt és a gőz és a folyadék rendszerekre vonatko­zólag új összefüggést ismert fel, amennyiben sikerült mindkét halmazállapotra érvényes olyan képletet felállítania, amelynek számlálójában a folyadék sűrűségének négyzete, nevezőjében pedig az abszolút hőfoknak s a folyadék és a gőzsűrűség hányadosa logaritmusának szorzata szerepel. Úttörő tevékenységet fejtett ki a fiziko-kémiai kutatások ebulliometriának nevezett ágazata terén, ahol az általa szer­kesztett és tökéletesített készülékek segítségével a folyadékok forrásának, valamint megfagyásának hőfoka másképen el nem érhető, rendkívüli nagy pontossággal állapítható meg. Precíziós ebullioszkópja, amely 25 atm. nyomásig használ­ható és a forráspont meghatározásánál 0.002°-ra érzékeny, továbbá differenciális ebullioszkópja, mely igen kis folyadék­mennyiségekkel való dolgozást tesz lehetővé, úgyszintén adia­batikus mikrokalorimétere, amelyet radioaktivitási vizsgálatai­nál alkalmazott s amely 1CT4—1(T5 g kal/óra hőmennyiség

Next

/
Oldalképek
Tartalom