M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936

Első rész - Beszédek

67 munkájuk gyakorlati eredményeivel lassan, de egyre határo­zottabban igazolták az elméleti oktatásnak és kutatásnak a gyakorlati életben sokaktól ma sem eléggé értékelt fontossá­gát. Egyre jobban utat tört magának ugyanis a közgazdasági gyakorlati életben is az a felfogás, hogy a tudományos elméleti oktatás — amint erre már több ízben rámutattam* — a benne rejlő formális képzőerő révén az ítélőképesség fokozásának, a helyes, rendszeres gondolkodásra, valamint a szellemi ele­venségre és találékonyságra nevelésnek, a dolgok mélyére hatolásának, az összefüggések meglátásának és a látókör tágításának lehatásosabb eszköze; a belőlük kikerült ifjúságon mindjobban megmutatkozott az a tapasztalat, hogy a gyakor­lati életbe beálló szellemi munkaerő a maga sajátos munka­körében annál gyorsabban, annál jobban és annál könnyebben tájékozódik, minél nagyobb az elvi tájékozottsága és minél nagyobb az elméleti meg értelmi képzettsége; és így mind­jobban észleltetett és méltányoltatott az az igazság, hogy a gyakorlat az elmélet alkalmazott része és hogy az elmélet is csak a gyakorlat kedvéért van, az élet szükségleteiből fakad, mint minden tudomány, — mert a tudomány nem önmagáért van, hanem azért, hogy az élet célját szolgálja. Ezt a gondolatmenetet a század elején nálunk is kezdték vallani sokan és talán még többen kezdték hangoztatni is, de annál kevesebben gondoltak arra, hogy tenni is lehetne és kellene valamit és még kevesebben mertek szembeszállani a tudománynak azokkal az arisztokratáival, akik esoterikus elbástyázottságukban idegenkedtek a közgazdasági és keres­kedelmi disciplináknak az egyetem csarnokába való bebocsá­tásától és akik mereven elzárkóztak ezeknek a tudomány- szakoknak egyetemi rangra emelésétől. Ezt az idegenkedést és ezt az elzárkózást a gyakorlati gazdasági életnek tudásban és rátermettségben egyaránt ki­váló egyéniségeinek kellett megtörniök; és ezeknek a sorából emelkedett ki többek között idősb Chorin Ferenc, az egyetemi közgazdaságtudományi kar megteremtésének egyik cselekvő részese. Nagy tekintélyével döntő fontosságú szerepe volt azokban az előkészítő munkálatokban, amelyek egy közgazda­ságtudományi egyetem felállítását sürgették és 1912-ben mint * Lásd Dengl: A kereskedelmi oktatás szolgálatában. Budapest, 1934. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom