M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
27 Az erőgépek és az üzemanyagok beszerzésénél a gazda gyakran rossz példák és hangzatos jelszavak után igazodik, aminek következtében súlyos csalódásoknak lesz áldozata. A gazda számára számbajövő energiák megítélésénél minden esetben a különleges hazai viszonyokat kell szem előtt tartani, csakis így tudunk használhatóságuk értékéről helyes képet alkotni. A helyhez kötött energiaforrások közt legcsábítóbban kínálkozik a szélerőgép, mint olyan, amelynél maga a természet adja ingyen az energiát. Alföldünk romantikus szélmalmainak nagy száma is igazolni látszik azok üzemének olcsóságát. A háború összeomlása után Hazánk délvidékét megszálló francia hadsereg főparancsnokát is bizonyára ennek a környezetnek a hatása ragadtatta olyasféle felelőtlen tanácsra, hogy mi ne ábrándozzunk nagy ipartelepekről, hanem kis keretekben használjuk ki a természet ingyen energiáját: a szélerőt. Pedig milyen csalódás! A szélkerékkel előállított energia tiszta üzemköltsége csakugyan jelentéktelen a motorokéhoz képest, de annál nagyobb a befektetési költség, a rendszerint elég magas toronynak és a szélkeréknek az ára. Az energia előállítási költségénél súlyosan esik latba a meglehetős nagy leírási költség és a kamat, és pedig annál jobban, mennél kevesebb időn át használható ki a szél hiánya miatt. A szélenergia gazdaságossága tehát azon múlik, hogy a használat helyén milyen a szél sebessége és gyakorisága. A szélviszonyoknak érzékeléssel történő becslése nem szolgálhat alapul rentabilitási kérdések felett való döntésre. A hazai viszonyok pontos felvétele végett a Meteorológiai Intézet igazgatójával, Réthly Antal dr.-ral egyetértésben elhelyeztem néhány jellegzetes vidéken regisztráló szélsebességmérőket, amelyeket a természettudományi kongresszus támogatásával szereztünk be. Az így nyert pontos adatok birtokában most már reálisan elbírálhatjuk, hogy miként állunk mi a szélerő gazdaságos kihasználhatósága dolgában a kedvezőbb széljárású tengerparti vidékekhez képest. Sajnos, ezekből azt kell megállapítanom, hogy Hazánk belső kontinentális fekvése miatt nálunk a szelek gyakorisága és sebessége általában alul van azon a határon, amelynél a szél kihasználása a motorikus erőnél még olcsóbb volna.
