M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
98 Mint rektor a világháború utáni összeomlás és a kommün pusztításait igyekszik elegyengetni és a Műegyetem leromlott anyagi helyzetét megjavítani. Ez sikerült is neki! A szenvedésektől elfásult emberek leikébe a jövő iránti bizalmat csepegtette. Mindenütt jelen van és felszólal ott, ahol nemzeti életünk újjáépítéséről van szó. Felszólalásait és előadásait mindig a legtisztább magyarság jellemzi. A Felsőházban tartott egyik beszédjében mondja a következőket: „A nemzeti önérzet csökkenését jelenti az, hogy újabban ősi városneveinkkel alig találkozunk! Nem Bécs, hanem Wien, nem Zágráb, hanem Zagreb városnevek szerepelnek a menetrendekben. Pedig közlekedési vállalatainknak és intézeteinknek nemcsak anyagi javakban kell takarékoskodniok, hanem szellemieket sem szabad elfecsérelniük. Ilyen szellemi jószág a magyar szókincs és különösen annak régi elemei, amelyeket apáink hagytak reánk, hogy becsülettel őrizzük meg azokat.“ Ostorozza a nagyon elterjedt germanizmusokat is és egyáltalában megtesz mindent, hogy szép nyelvünk tisztaságát megóvja. Zelovich Kornél minden művét jellemzi az alaposság. Ha a megbízatás természete úgy hozza magával, hogy olyan területen kell dolgoznia, ami nem tartozik szorosan vett szakmájába, akkor ő annak irodalmát elejétől végéig áttanulmányozza. Ennek az alaposságnak beszélő bizonyítéka Kandó Kálmánról, a Magyar Tudományos Akadémiában tartott magasröptű emlékbeszéde, amelynek megírásához az egész elektromosságra vonatkozó irodalmat áttanulmányozta. Az a csodálatos szívós kitartás és alaposság, amelyet ő minden egyes munkájának megírásánál tanúsított, műveit forrásmunkákká avatják, melyből minden magyar mérnök bátran meríthet és. tanulhat. Mint ember egyike volt a legkedvesebbeknek. Közvetlen és kedves modorban érintkezett mérnöktársaival és kollégáival, akik épen ezért szerették őt. Került minden olyan dolgot,_ ami őt valakivel ellentétbe hozhatta volna! Azért nem is voltak ellenségei!
