M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
94 A technikai irodalmat korán kezdi művelni, 1896-ban, tehát 27 éves korában megírja és előadja az első magyar technikus kongresszus irataiban is megjelent, „A középítési vasszerkeze- tek“-röl szóló tanulmányát. Majd a budapesti Lánchídról ír kimerítő értekezést (1899). 1903-ban dolgozza ki a „Vasúti hidak méretezése és forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata“ tárgyában írott jelentését, amelynek alapján a m. kir. kereskedelmi minisztérium' 1907-ben kiadja „A vasúti vashidakban megengedhető igénybevételire vonatkozó ma is érvényes szabályrendeletét. Ugyancsak 1903-ban „A mozgó terhelés dinamikus hatásaidról értekezik. Az eddig felsorolt munkái műegyetemi tanárrá való kinevezése előtt jelentek meg. Nem hagyható azonban szó nélkül az sem, hogy ő a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben is áldásos működést fejtett ki, ahol a „Heti értesítőit szerkesztette, könyvtárosi, majd a főtitkári és végül az alelnöki tisztséget töltötte be, mind olyan pozíciók, amelyek a technikai tudományban való alapos tájékozottságot és helyes ítélőképességet igényelnek és kartársai részéről pedig a kimagasló egyéniségnek kijáró elismerésnek és megtiszteltetésnek méltó jelei. Fentebb felsorolt munkái a hídépítés, illetőleg vasszerkezetek körébe tartoznak. De nemcsak ezekkel foglalkozott, mert államvasúti poziciójában csakhamar elmélyedt az ő kedvenc témájába: a vasút- és az ezzel kapcsolatos közlekedéstechnikai kérdések tárgyalásába. 1912-ben megjelent a „Nagyvasutak gazdaságos üzeméről“ írt hatalmas tanulmánya. Itt is egészen újat és nagyot teremtett. A gazdasági kérdésekkel szívesen foglalkozó szakember erős judiciumával hatol bele az üzemgazdasági kérdések komplexumába, új fogalmakat alkot, megszervezi annak a tudományágnak rendszerét és egészen új szempontokra világít rá. Mint műegyetemi tanár a világháborúból visszatérő katonahallgatók tanulmányainak megkönnyítésére megírja előadásainak kivonatát „A vasúti felépítmény“ és „A vasúti üzem“, valamint a „Vágánykapcsolások és állomások“ című könyveit. Ezek a művei összefoglaló természetűek, mert hisz ezek a tanulás megkönnyítése céljából készültek. Zelovich Kornél azonban a vasúti felépítményt szélesebb mederben, minden a
