M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935

Első rész - Beszédek

82 13. A bányaiskola működésének fejlesztő hatása. A tech­nikai tanintézetek sikeres munkálkodásának reális bizonyítékai elsősorban azok a műszaki alkotások, amelyekben a fészkükből szárnyra kelt tanítványok tudása, gyakorlati készsége és ne­hézségektől vissza nem riadó öntudatos akaratereje nyer meg­testesülést. De másodsorban figyelembe veendő a puszta létük által megteremtett kultúratmoszféra, mely az egész szaktár­sadalom lelkivilágában a szüntelen haladás és folytonos töké­letesedés dinamikai szellemét juttatja uralomhoz, s mely a mindenkori „ma“ közkeletű felfogásaival és megszokott eljárá­saival szemben az örökké változó „új“-nak végtelen sorozatú kezdeményezésére serkent. Az előbbi szempontból legyen szabad a régi selmeci bánya­iskola két legkiválóbb tanítványát névszerint is kiemelnem. Az egyik: Hell József Károly, a természettudományok különböző ágainak művelésében kitűnt és közismert Hell csa­lád leszármazottja, aki Mikovinyi első hallgatói közé tarto­zott és akinek személyéhez a selmeci bányászat XVIII. szá­zadbeli aranykora fűződik. Jelesünk a gőz feszítő és a víz esési erejére berendezett gépek egész sorát építette, sőt a róla elnevezett vízoszlopos gép, valamint a sűrített levegővel dolgozó bányavízemelő gép eredeti megszerkesztése címén a találmányok történetébe is beírta nevét. A második, — és nemzetközi jelentőség tekintetében még nagyobb büszkeségünk: Delius Kristóf Traugott, aki a selmeci bányaiskolát 1750. körül végezte, 1770-ben az ottani Bányá­szati Akadémiának tanárává nevezetett ki, s 1773-ban kiadta az első modern alapokon megírt Bányamíveléstant, mely fél­századon át a bányászati tudományok terjesztésének európa- szerte elismert és úgyszólván egyedüli nyomtatásban megje­lent forrása volt, s amely XVI. Lajos francia király rende­letére és költségén francia nyelvre is lefordíttatott. Nagy elő­dünk a monarchia bányászati ügyeinek szakreferensekép valóságos udvari tanácsosi rangban működött, amikor páratlan munkabírású és úgy elméleti, mint gyakorlati téren egyaránt ragyogó sikerekben gazdag életét 1779-ben befejezte. A bányaiskola általános fejlesztő hatásának részleteire nem terjeszkedhetünk ki; azonban a felvirágoztatott selmeci bányászat jellemzéséül szolgáljanak Mária Teréziának az ot-

Next

/
Oldalképek
Tartalom