M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
76 szabni és egyenesen megtiltatott, hogy messzemenő elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzanak. Az expektánsok nemcsak az instruensek szóbeli előadásait hallgatják, hanem in ipso opere operante is kell foglalkoznak. Kötelesek minden lectiót írásban feljegyezni s jegyzeteiket az instruensnek kijavítás és a hiányok pótlása végett bemutatni. Ezek a „Scripta Nota“ jól megőrzendők s azokat másnak átengedni vagy közzétenni szigorúan tilos. Kötelesek a bányaiskola beszerzett szakműveit szabad óráikban egymás között felolvasni. A praktikus életre való nevelés tendenciáját szolgálta a mindennapi üzemi és bányajogi eseményekkel fenntartandó állandó kapcsolatnak biztosítása is, mely abban nyert kifejezést, hogy: az expektánsok kötelesek voltak a bányatisztek által hétről-hétre kijelölt napokon a bányák bejárásában és a szakmánybérek megállapításánál résztvenni; a bányászati konzultációkon és a bérelszámolásokon mindenkor résztvenni; az ott hallottakat feljegyezni; s emellett szabad idejükben a bányahivatalban foglalatoskodni; az idézett bányajogi szakaszokat felütni s ezenfelül a már letárg'yalt aktákat tanulmányozni. 7. Vizsgák. Az expektánsok egyrészt évenként, rendes vizsgát; másrészt a kétéves tanfolyam befejezése után képesítő szakvizsgát (Hauptprüfung) tesznek. Mindkétfajta vizsga a főkamaragróf és a főtisztviselők jelenlétében tartatik meg s úgy az elméletre, mint a gyakorlatra kiterjed és nemcsak szóbeli, de az üzemi műveletek közvetlen végrehajtásával (in ipso opere operante) is kapcsolatos. A főbányahivatal a vizsgák megtartása után, azok eredményéről és a hallgatóság magaviseletéről jelentést tesz az udvari hivatalnak, mégpedig két volumenben, melyek közül az egyik a feladott kérdéseket, a másik a praktikánsok feleleteit tartalmazta. Ezt az eljárást 1755-ben beszüntették s ettől fogva csak a klasszifikációk terjesztettek fel. A jelentés egyben javaslatot foglalt magában az alkalmatlanoknak talált expektánsok elbocsátására; az a praktikáns azonban, aki nem felelt meg ugyan, de remény volt arra, hogy meg fog javulni, még egy évig visszatartható.