M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935

Első rész - Beszédek

66 jog keletkezik, mely a 1573-iki Miksa-féle bányarendtartásban éri el teljességének tetőpontját. Az utóbbi előírja, hogy a munkaszerződést a bányahatóság közreműködésével kell meg­kötni; részletesen szabályozza a felfogandók, de különösen az ifjú munkások testi ereje és egészsége tekintetében meg­kívánt törvényes feltételeket; nyolc órában maximálja a földalatti munkaidőt; tiltja a truckszisztémát; rendezi a bér­fizetési terminusokat; sommás bírói utat nyit a hátralékos munkabér behajtása végett s megfelelő preventív üzemi óv- rendszabályokkal gondoskodik az alkalmazott személyzet testi épségéről és egészségéről; mimellett kedvező privilé- giális lehetőséget nyújt a munkásság háztartási s egyéb első­rendű szükségleteinek olcsó beszerzésére. A keresetképtelen vájárok, illetőleg hátrahagyott család­tagjaik támogatását 1496. óta az úgynevezett bányatársláda (bányatárspénztár) látta el, mely a betegség, rokkantság, öregség, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási ága­zataival, — ilyen egységes feladatkörben — úgyszólván egye­düli intézménye volt gazdasági életünknek a közelmúlt na­pokig; sőt a betegségbiztosítás ügyét az 1927: XX. t.-c. ki­bocsátása után is, mint az Országos Társadalombiztosító Inté­zetnek autonómiával felruházott különálló intézete, sok bánya­műnél ma is a bányatárspénztár szolgálja. Végül a kép teljességének okából érintenem kell a bányá­szatnak az erdészet körül szerzett érdemeit. A bányaácsola- tok, a kohók fűtése, az üzemi külső építkezések stb. által elő­idézett rendkívüli faszükségletnek fedezése végett, szakelő­deink nemcsak fejszével indultak az őstermészet rengeteg vadonjaiba, hogy kincsüket előrelátás nélkül, barbár módon kipusztítsák, de kultúrát is vittek az erdőbe: a bányászat volt az első, mely a fakitermelésnek szisztematikus szigorú szabá­lyozásával és okszerű ültetésekkel gondoskodott arról, hogy amit az egyik nemzedék letarolt, a természet kifogyhatatlan ereje az utódok gazdasági céljaira ismét felújítsa. III. Láthatjuk, hogy az üzem már a hajdankori bányák vezetőjét is igen szerteágazó és heterogén feladatok elé állí­totta, melyek ásványtani, geológiai, kémiai, fizikai, technikai, erdészeti, gazdasági, jogi és üzleti ismereteket tételeztek föl s lelkületében magasfokú szociális érzéket kívántak meg. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom