M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
64 név dicsőségére. Üdv neked! Vivat academia, vivant pro- fessores, vivant membra quaelibet, ezzel az ősi óhajtással mai emlékünnepélyünket megnyitom. Ezután dr. Mihalovits János egyetemi ny. r. tanár felolvasta következő tanulmányát: AZ ELSŐ BÁNYATISZTKÉPZŐ TANINTÉZET ALAPÍTÁSA MAGYARORSZÁGON. I. Ősünknek, az 1735-ben alapított selmeci bányatiszt- képző iskolának keletkezését vázolandó, — bevezetésül abból a történelmi tényből indulok ki: hogy a rendszeres természet- ismeret első csírái nagyrészt a bányászat titokzatos méhében fogantattak, és hogy később is, — amikor az e csírákból kifakadt hajtásoknak, a praktikus tekintetekből független s egyetemes ápolását más kezek, nevezetesen az önállósult természettudományok vették át, a bányászat nemcsak gyakorlati, de elméleti szempontból is, — folytatólag — igen tekintélyes mértékben járult az így megszületett új disciplinák ismerettartalmának reális megalapozásához és szellemi birtokállományuk további okszerű gyarapításához. Nem volt ez máskép a technika terén sem: a külvilág erőit és anyagait a régmúlt időkben, az ipar és más gazdasági termelés távolról sem tudta oly beható produktivitással kihasználni és az emberiség szolgálatába állítani, mint amilyen ezirányú fortélyról és tudatosságról a hajdankori bányaművelés műszaki berendezései, főleg gépszerkezetei és kohászati eljárásai tesznek bizonyságot. De ha nézzük szakbeli régi vállalataink belső szervezetét: akár a tőketársulás első alakja, a bányatársulat képében, akár az üzemi munkamegosztás és munkaegyesítés, akár a munkáskérdés, közelebbről a munkásjog és munkásbiztosítás megoldása szempontjából, úgy találjuk, hogy a bányászat ezekben a köz-, magán- és üzemgazdasági, jogi és szociális vonatkozásokban szintén előfutárja volt olyan intézményeknek, amelyeket az általános kultúra és civilizáció, egyéb társadalomgazdasági alakulatokban, csak évszázadokkal később valósított meg.