M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
62 A tiszteletreméltó bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar s vele együtt a M. Kir. József Nádor Műegyetem ma ünnepük a magyar bányászati oktatásnak 200 esztendős fennállását. Kétszáz esztendő távolát az emberi elme csak a történelem eseményeivel tudja lemérni és amikor gondolataink végigfutnak e hosszú idő változatos eseményein, tisztelettel állunk a magyar műszaki oktatásnak e régi intézete előtt, mely alapítása óta szakadatlan folytonosságban haladt a becsületes, közhasznú tudományos és hazafias munka útján, melynek híre és kedveltsége messze túl haladt a haza határain. Kétszáz esztendeje, hogy 1735. június 22-én létesült az első bányatisztképző iskola, melynek folytatásaként a nagy királynő Mária Terézia megalapítja a Selmecbányái bányászati főintézetet, 1770-től akadémiát, mely alapítással megkezdődött a bányászati, kohászati, 1808-tól kezdve az erdészeti felső oktatással a bányászati, kohászati és erdészeti akadémia, 1904-től kezdve a bánya-, kohó- és erdőmérnöki főiskola pályájának magasba ívelése, mely napjainkban az 1934. évi X. t.-c.-kel a főiskolának egyetemi színvonalra emelésével fejeződött be. Kevés intézmény akad a magyar kultúra történetében, melynek élete 200 esztendő kultúráját hidalja át s amelynek életműködése igazolta a magyar nemzet életképességét. Az ezeréves Magyarország fájának első megrázkódtatása a tatárjárás volt, de a dicső Árpádházi uralkodók alatt új létre kelt a nemzet, második megpróbáltatása Mohács után következett, azonban a 150 éves török hódoltság ellenére, a magyarság Széchenyi szerint még nem érett meg a halálra és koporsóra és minden hódoltság és háború sem volt képes kiölni a magyar nemzeti gondolatot, mert alig néhány évtizeddel a félhold letűnése, Rákóczi szabadságharca s az akkori idők szörnyű pestisjárványa után ismét megindult az élniakarás folyamata: a kultúra, az irodalom, a közgazdaság fejlődésének megalapozásával. Abban az időben a műszaki tudományok még nem állottak azon a magaslaton, mint az egyetemeken ápolt szellemi tudományok, az ország java, az Alföld, mocsár vagy üres térség volt, amelyről még alighogy elköltözött a török, a