M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935

Első rész - Beszédek

52

szerűséggel és vaskövetkezetességgel állítja a tárgybeli irány szolgálatába. Egyébként más oldalról is tekintve, a kiindulási alapelveket precízen határozza meg és a dedukció kizárólagos alkalmazásával biztos kézzel vezet a kérdéses törvény megszerkesztéséhez, hogy végül ennek tartalmát minden kétséget kizáró módon, rövid és mégis az egész lényeget visszaadó fogalmazásban szövegezze meg.

Talán még jelentősebb a mennyiségtan középiskolai tanításának második feladata, amelyet a pedagógiai célzat keretein túl, a reális tantárgyak segédtudománya szempontjából tölt be. Arról van szó, hogy az exakt természettudományi szakok matematika nélkül sem meg nem születhettek, sem nem fejlődhettek volna, sem azokat megérteni és megértetni nem lehetne, mert főforrásuk és éltető elemük a számvetés és ennek módszerei. Vájjon miképpen fejezné ki pl. a fizika a maga tételeit, ha nem meríthetne a mennyiségtan hajszálnyi pontosságokat reprodukáló szótárából? Nem is említve, hogy maguk a fogalmak is, amelyeket használ, matematikai lényeggel vannak telítve.

E ponton legyen szabad a matematika általános jelentőségének és termékenyítő hatásának kiemelése céljából egykét történettudományi adatra kitérnem, amelyek a középiskolai anyaggal kizárólagos összefüggésben nem állanak ugyan, de jelen gondolatmenetünk irányába esnek és a kérdést a legszélesebb megvilágításban mutatják be.

A természettan az olyan jelenségek törvényszerűségeit, amelyek valamely más, velük semmiféle fizikai rokonságban nem álló, de ismert jelenséggel azonos magatartást tanúsítanak, önmagában megállapítani képtelen, mert induktív módszere csak az elszigetelt, egy-egy jelenségre vonatkozó észleletek alapján vonja le a következtetést. Most közbelép a matematika és az egyenlő magatartások mennyiségtanilag kimutatott egybevágóságát, tehát azonos törvényszerűségét, analógia útján mindezekre a jelenségekre általánosan kiterjeszteni. így pl. a Newton-féle vonzási törvényt a Laplace-féle egyenlet fejezi ki és mivel ez az egyenlet a hidrodinamikában, a hővezetésnél, a mágneses tüneményeknél és sok más, fizikai tekintetben egészen eltérő természetű jelenségekre is matematikai beiga- zolást nyert, ebből a matematikai analógiából fizikai analógiára, vagyis azonos fizikai törvényszerűségekre is követkéz-