M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
50 a vele szemben tanúsított közönynek, sőt mondhatni ellenséges indulatnak magyarázatául szolgálhatnak? Mindenekelőtt állapítsuk meg: hogy habár a matematika — a legalsó fokán — a mindennapi gazdasági élet lebonyolításának nélkülözhetetlen szellemi eszköze, s noha pl. a trigonometria, a logaritmus, az egyenletek szabályainak ismerete nélkül a technikai kérdések megfejtése el sem képzelhető, — mégis be kell vallani, hogy a matematika felsőbb mennyiség- tani része ilyen gyakorlati problémák szempontjából aránylag kis terjedelemben használható s túlnyomólag elvont spekulációkból áll. Már pedig az átlagember gondolatvilágának középpontjában a különböző emberi érdekek állanak s mindazt, ami ezen az érdekhálózaton kívül esik, figyelemre nem méltatja. Ennek a megállapításnak ellentmondani látszik pl. a teológia, a filozófia, az asztronómia iránt mutatkozó érdeklődés, amely tudományok szintén az absztrakt világból merítik tárgyaikat, az emberi érdeket, az önösséget azonban a háttérben bizonyos finomabb árnyalatokkal itt is megtaláljuk. Mert létezik-e fontosabb kérdés az Istenhez való viszonyunk megismerésénél, amely nélkül a lélek örökös nyugtalanságban tévelyeg? E bizonytalanságba csak a hittudomány vetít fényt és vigasztalást. Nem közömbösek a bölcselet tanításai sem, mert általuk nyerünk bepillantást önmagunk és embertársaink >■ belső világába, s ez ismereteink alapján épül fel társadalmi kapcsolataink célszerű berendezése. Ami pedig az asztronómiát illeti, nagyon valószínű, hogy ebben az irányban is az a remény táplálja a nagyközönség érdeklődését, hogy talán más égitesteken is vannak eszes lények, akikkel felvehetnők az érintkezést, s velük véges céljaink elérésére egyesülhetnénk. Az igazság objektív megállapítására irányúló törekvés szempontjából a matematika és az említett tudományszakok között különbség nincsen; de míg az utóbbiak kutatásának eredményei közelebb állanak az emberhez és földi céljaihoz, addig a matematika a maga öncéluságában olyan törvény- szerűségeket vezet le, amelyek az emberiség részleges, szinte kicsinyes vonatkozásai mellett hidegen elhaladva a Teremtő egész alkotásának — a Mindenségnek — az atomoktól a végtelenségig megnyilatkozó kvantitatív arányairól és struktúrájáról adnak felvilágosítást.
