M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
38 déseire? Hiszen ezek sokkal hevesebb harcok előidézői, mint az elvi állásfoglalás. Lehet, hogy egyoldalúnak fognak tartani, amikor mindennél, a nemzetre sorsdöntő kérdésnél geocentrikus kiindulópontot veszek fel, de mentségemre szolgáljon, hogy 30 éves tanári pályámon kutatásaim középpontja mindig a magyar föld sorsa volt, de az is mentségemül szolgáljon, hogy soha e problémát egyoldalúan nem vizsgáltam, a mezőgazdaságot soha másnak, mint a magyar nemzetcsalád megélhetési alapjának nem tekintettem. A magyar mezőgazdasági termelést kötelességünk a népélelmezés, az ipari fejlődés, a külföldi értékesítés lehetőségeinek végső határáig fejleszteni. Összetett munka ez, amely nem merül ki a jobb üzemterv, mélyebb szántás, vetőmag- és állatnemesítés kérdéseiben, számításba kell venni nemcsak a birtokmegoszlást, de az üzemrendszereket, a birtokkezelés mikéntjét (saját, vagy bérleti kezelés), a munkaalkotmányt, azt, hogy családi gazdaságban vagy piac számára és milyen üzemkategóriákban termel a gazdák nagyobb százaléka, mennyiben függ a birtoknagyság a természettől (talaj, klíma, stb.), a segédeszközök költségeitől, a munkabérektől, közszolgáltatásoktól, a terményáraktól, stb., stb. Minő befolyással van a birtok- és talajérték a terményárakra és az intenzitásra, minő a termelési költség és a tiszta jövedelem a különböző birtokkategóriáknál és a különböző művelési ágaknál, s hogy milyen visszahatása van ennek a rentabilitásra, birtokmegoszlásra, stb., stb. Vizsgálódásainknál, a mezőgazdasági termelés szerves fejlesztésének nagy munkájánál, segítségül kell hívni a mező- gazdasági ipar technikusait, a kultúrmérnököket, az agro- kémikust, a magasépítészet, az erdészet, sőt a kohó- és bányamérnökök munkáját is, nem szólva az állategészségügy szakembereiről, akik a nemzeti vagyon jelentékeny részét oltalmazzák. Minthogy pedig az összes gazdasági cselekvések az államélet keretében folynak le, legszorosabb összefüggésben az állam hatalmi és gazdasági helyzetével, ez a körülmény s az állam gazdasági helyzete erősen számba- veendő tényező. Viszont az agrárpolitika, az ország összes
