Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

Dr. Hazay István rektor beszéde

hiszen ilyen változtatást csak közösen lehet bevezetni, részben a tantermek beosztása, részben pedig az időjelzések miatt.

Az órarövidítésnek több indoka van. Mindinkább általánossá váló vélemény, hogy a hallgatók órarendi elfoglaltságát csökkenteni kellene, hogy több idejük maradjon az egyéni tanulmányi munkára. Az, hogy egyes tantárgyak óraszámát csökkentsük, általában nem járható út. Az előadási órák hosszának rövidítésével a kérdés megoldódik olyformán, hogy valamennyi tantárgy előadásának tartama arányosan csökken. A heti 36 tanrendi óra mellett a rövidülés kereken 360 percet, vagyis 6 teljes órát jelent. Ez pedig lehetővé teszi a tanrend olyan összeállítását, hogy valamennyi évfolyamnak heti egy-egy hétköznapja szabad maradjon az egyéni tanulás, a tervek, rajzok készítése számára. A másik fontos indok, hogy a két egyetem jelenlegi nagy hallgatói létszáma megköveteli a tantermek, a gyakorlótermek jobb kihasználását.

Kedves Hallgatóink! Erőteljes törekvésünk, hogy a hallgatók tanulmányi munkáját önállóbbá tegyük, kevesebb legyen a katedráról előadott tananyag, és minél több legyen az olyan, amelyet a hallgatók maguk dolgoznak fel a jegyzetek, a tankönyvek, illetve a szakirodalom alapján. Eme törekvésünknek nagy előrelendítője lesz az előadási órák időtartamának rövidítése, mert nyilvánvaló, hogy rövidebb idő alatt csak kevesebbet lehet előadni, és a tananyagnak jelentős részeit — természetesen a tanulási módnak megfelelően jól megválogatott részeit — önállóan kell majd elsajátítaniok. Segítséget adnak ehhez a konzultációs lehetőségek, amelyeket hallgatóinknak majd bizonyára nagyobb mértékben kell igénybe venniök, mint ahogy azt a múltban tették.

Igen, kedves hallgatóink, törekvésünk, hogy nagyobb önállóságot adjunk Önöknek, és a tanrendi elfoglaltságot redukálva, több olyan időt, amelyben ezt az önállóságot mérnökké képzésük érdekében minél jobban felhasználhatják. Ehhez azonban fokozniok kell önmagukban az eddigiekhez képest a kötelességteljesítést, a munkaszeretetei, fejleszteni kell önmagukban a hivatástudatot, az akaratot, hogy hazánknak, népgazdaságunknak jó mérnökeivé válhassanak. Bízom benne, hogy hallgatóink túlnyomó többsége hasznosan fogja felhasználni a megadott nagyobb szabadságot, önállóságot. Amikor arra kérem jó hallgatóinkat, hogy teljesítsék még felelősségteljesebben kötelességüket, és kívánom, hogy növekvő műszaki tudásukban fokozottan növekvő örömüket leljék, erről a helyről is figyelmeztetem a kötelességüket nem megfelelően teljesítő hallgatókat, mindazokat, akik a több szabadságot és önállóságot rosszul értelmezve elhanyagolják munkájukat, hogy a hanyagságot, egyes hallgatók részéről megnyilvánuló rosszindulatot, fegyelmezetlenséget, meg nem felelő magatartást, esetleg a jószándékú hallgatókat is megzavaró bomlasztó tevékenységet nem tűrjük meg, és az így viselkedő hallgatókkal szemben a legszélső határig érvényesítjük azokat a rendszabályokat, amelyeket a tanulmányi és fegyelmi szabályzat lehetővé tesz.

Az előadási órák időtartamának rövidítésével kapcsolatban felkérem egyetemünk oktatóit, hogy nagy gondossággal válogassák szét a tananyagot: mi az, amit feltétlenül elő kell adni és ezt milyen mélységig, és mi az, aminek elsajátítását nyugodtan bízhatjuk a hallgatók önállóságára és lelkiismeretére. Felkérem arra is oktatóinkat, hogy az egyes órák 40 percét pontos kezdéssel és befejezéssel teljes egészében használják ki; ugyanakkor felhívom a pontos megjelenésre hallgatóink figyelmét is.

Tudom, hogy oktatóink számára nem könnyű feladatot jelent az előadások és gyakorlatok munkaidejének rövidítése, de biztos vagyok benne, hogy oktatógárdánk az ezzel okozott problémát is éppen olyan jól meg fogja oldani, mint ahogy kiválóan megoldott már számos, ennél nehezebb feladatot is.

6