Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

várgó vízmozgás dinamikai jellemzésére, viszkozitás, határfeszültség mérések differenciál, termikus analízissel definiált anyagok esetében, a szivárgási jelenség megfigyelése és a vizsgálati eredmények felhasználása alapján kvázi egyensúlyban levő bentonit-víz rendszer esetében a szivárgó vizmozgást jellemző differenciál egyenlet felírása, és az egyenlet megoldása. Az egyenletben szereplő állandók kísérleti úton történő meghatározása. (Sárosi Lajos, megbízó: MTA.)

Munkagödrök vízzáró függönnyel való víztelenítése. A munkagödör víztelenítés azon esetét vizsgáltuk, amikor a munkagödröt körülzáró szádfal függönyfalas építési eljárással előállított bentonit- zagy. A bentonit függönnyel körülzárt munkagödör víztelenítése nyílt víztartással történt. A kísérletek során a bentonit függöny állékonysági feltételeit — ezzel kapcsolatban a függöny anyagának az összetételét, a szükséges méreteit, a vízzáró tulajdonságait vizsgáltuk. A kísérletek kiterjedtek a résfallal körülzárt munkagödör hidraulikájának tisztázására, továbbá a függönyfal munkagödörtől való elhelyezésének, ill. hosszának vizsgálatára. (Gróf Ferenc—Sárosi Lajos. Megbízó: ÉM. Mélyépítő Vállalat.)

Aknatalpbetonozási és cementálási kísérletek II. Az 1965-ben megkezdett kísérleteket továbbfolytattuk. Az aknatalpcementáláshoz legalkalmasabb cementfajta kiválasztására vonatkozóan új minősítési eljárást dolgoztunk ki. Vizsgáltuk a legjobb aknacementálási technológiát, főleg a talpdugók szilárdságára vonatkozóan. Előkísérleteket folytattunk prepakt eljárással készülő talpdugókra. {Gróf Ferenc—Sárosi Lajos. Megbízó: Bányászati Aknamélyítő Tröszt.)

Vízépítési aszfaltburkolatokkal kapcsolatos laboratóriumi kísérletek. Az 1965. évben a vízépítési aszfaltburkolatokkal kapcsolatos rézsűstabilitási kísérletek után 1966-ban a Tisza folyó balparti rézsűjén a 34+ 100 és a 34+200 fkm szelvények között kísérleti aszfaltburkolat kivitelezésében működtünk közre. A kísérleti szakasz tapasztalatai alapján további kutatásokat folytattunk a szűrő és vízzáró aszfaltrétegek előállítására és vizsgálatára. A kísérletek kiterjedtek a rézsűre fektetett betonlapburkolatok kiöntő anyagára, valamint takarékos, de a vízzárási követelményeket kielégítő burkolólap csatlakozások kialakítására, figyelembevéve a bitumen, ill. a különféle kiöntő anyagkeverékek reológiai tulajdonságait. A kutatási eredmények alapján a szűrő- és vízzáró aszfaltrétegek előállítására különféle keverési arányokat adtunk úgy, hogy a kívánt vízáteresztőképességi együttható biztosítható legyen. Továbbá javaslatot tettünk a rézsűburkoló betonlap csatlakozások hézagainak kialakítására bitumenes kiöntés esetében, valamint bitumenes kiöntőanyag összetételére. {Bitócz Tibor, Csongrádi Kornél, Gróf Ferenc, Kaposi László, Sárosi Lajos. Megbízó: OVF.)

Csőátereszek és iűdnyílások kisminta vizsgálata. A KPM felkérése alapján a Tanszék kísérleteket folytatott a fokozott vízemésztésű tölcsérfejes csőáteresz és a hagyományos sípfejes csőáteresz hidraulikai viszonyainak összehasonlítására különféle nyílások és csőhosszak figyelembevételével. A vizsgálatok kiterjedtek a szabadkifolyás esetében a csőben vándorló légterek kilevegőztetését célzó berendezés kipróbálására, valamint süllyesztett, teknőszerű fenéklemezzel bíró tölcsérfejes híd alján a hordalék kimosására, ill. feltöltődésére. {Gróf Ferenc, Kozák Miklós, Papp Gábor, Sváb János. Megbízó: UVATERV.)

Szuffóziós vizsgálatok. A vizsgálatok során a Tanszék magasnyomású berendezésben a jellemző talajtípusokra megállapítottuk azt a hidraulikus gradienst, amelynél a talajszemcsék mozgásba jönnek, kimosódnak. A vizsgálatokat 6 különféle talajra végeztük el a hidraulikus gradiens fokozatos növelésével. (Gróf Ferenc, Sárosi Lajos. Megbízó: VITUKI.)

Nagysűrűségű szuszpenziók mozgása csővezetékben. A kísérletek különböző sűrűségű cement* szuszpenziókkal történtek függőleges csőben, azonos sebességi viszonyok között. A kísérletek során a sebesség változtatásával 'összefüggéseket kerestünk a csőben kialakuló sebesség és a cementkő talpdugók szilárdsága között. A függőleges csőben mozgó különféle szuszpenziók áramlási paramétereinek meghatározására is végeztünk méréseket. {Gróf Ferenc. Megbízó: MTA.)

Függőleges aknák hidraulikai vizsgálata. A kísérletek során meghatároztuk az áramlási jelenségeket, megmértük a szállított vízhozamokat. {Sváb János. Megbízó: OVF).

A dunai vízerőművek fel- és alvizében kialakuló nempermanens áramlási jelenségek számítása elektronikus számítógéppel. Folyami vízerőművek csúcsrajáratásánál mind a fel-, mind az alvízben fokozatosan változó, nempermanens vízmozgás alakul ki. A vízszint időbeli változását az energia- termelés során figyelembe keli venni. A nempermanens vízmozgás számítása igen bonyolult egyenletekkel, csak elektronikus számítógépekkel oldható meg. Matematikai programot készítettünk a Duna folyó Vojka—Dunaszeg-i, Dunaszeg—Nagymaros-i (mellékfolyókkal együtt) szakaszára és végül a Nagymaros—Mohács-i, ill. Nagymaros—Adony-i folyószakaszokra. (Kozák Miklós, Papp Gábor, Klavszky Emil, Gyurmánczi János. Megbízó: VITUKI.)

109