Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

A budapesti gyorsforgalmi úthálózat kialakításának elvi szempontjai. Ez a munka a budapesti közlekedésfejlesztési terv úthálózatfejlesztési része megelőző munkájának tekintendő. A budapesti gyorsforgalmi utak vizsgálatánál gondolni kellett a budapesti közúti főhálózaton belüli helyzetükre, kapcsolódásaikra. A forgalmi alapot az 1963. évi budapesti közúti forgalomáramlási vizsgálat ered­ményei szolgáltatták. A forgalomelőrebecslés rendszerét nagyobb részletességgel továbbfejlesztették. A forgalmi szempontok alapján kiválasztott útvonalak vázlatos vizsgálatát is elvégezték, a fejlesztési igényeket, az adottságokat és kapcsolódásokat figyelembe vevő fejlesztési lehetőségek megállapításá­val. ( A kutatást végezte: Bényei András, Kálnoki Kis Sándor, Koller Sándor, Lukovich Pál, Pápay Zsolt. Megbízó: Bp. Főváros Tanácsa V. B. Közlekedési Igazgatósága.) Városi közlekedési balesetek vizsgálata, IV. rész. A téma kidolgozását a Tanszék 1963-ban kezdte meg. A munka az Országos Távlati Kutatási Terv 30. sz. főfeladata („A nagyvárosi közlekedés kor­szerűsítése”) keretében folyik. Folyamatosan elemzi a budapesti közlekedési balesetek alakulását, és adja a legforgalmasabb csomópontok, ill. útvonalak baleseti térképeit. A baleseti adatokból ki­indulva a IV. rész részletesen foglalkozik az utak megvilágításával összefüggő balesetveszélyességgel, javaslatot tesz útvonalak és csomópontok forgalmi körülményeinek javítására. Vizsgálja a baleseti helyszínelés módszereit, annak fejlesztési lehetőségeit, különös tekintettel az okozott forgalmi zava­rok gyors elhárítására. (A kutatást végezte: Koller Sándor, Krizsán Gyula, Mentsik Győző, Pálmai Gyula, Rácz Zoltán, Takách Gyula és Tóth Jenő. Megbízó: Bp. Főváros Tanácsa V. B. Közlekedési Igazgatósága.) A gyalogosforgalom és a közúti közlekedés kölcsönhatása a fővárosban. A fővárosi gyalogosközle­kedési problémák vizsgálatára és megoldási módjaira vonatkozó tanulmányt a FÖMTERV-vel közö­sen készítették. Az Útépítési Tanszéken a gyalogosközlekedési létesítmények (gyalogjárdák, lépcsők, gyalogos átkelősávok) kapacitásának meghatározására végeztek méréseket és ennek alapján Buda­pesten használandó kapacitásértékekre tettek javaslatot, foglalkoztak továbbá a gyalogosforgalom időbeli lefolyásának meghatározásával és a reprezentatív gyalogos-célforgalmi számlálások elméleté­vel. (A kutatást végezte: Bényei András, Mentsik Győző, Pálmai Gyula. Megbízó: FÖMTERV.) Módszertani konzultálás az általános városrendezési terv közlekedéstervezési vonatkozásai tekin­tetében. Az általános városrendezési tervek közlekedéstervezési munkarészei az elektronikus számítógépen történő forgalomelőrebecslés és hálózattervezés bevezetése következtében korszerű­sítésre kerülnek. Az ezzel kapcsolatos új forgalomfelvételi és hálózattervezési módszerek kialakításá­nál nyújtottak segítséget az Útépítési Tanszék mérnökei konzultáció formájában. (A kutatást végezte: Bényei András, Koller Sándor. Megbízó: VÁTERV.) Budapesti közúti forgalom folyamatos megfigyelése. A közúti forgalom folyamatos megfigyelésére a fejlődés törvényszerűségeinek megállapítása miatt van szükség. A távlati tervezéshez elengedhetet­lenül szükség van a jövőben várható forgalom ismeretére. A várható forgalomnagyság: járműössze­tétel, utazási célok reális előrebecslésére folyamatosan ismerni kell a tényleges adatokat. E célból Budapest területén meghatározott célú és számú megfigyelést végeztek. Az eddigi megfigyelések eredményeit rendszerbe foglalták és megállapították a várható fejlődés törvényszerűségeit. Ezen kívül más lényeges forgalomtechnikai méréseket is végeztek, mint járművek követési időköz-mérése, sebességmérések stb. Ezeknél a jelenlegi állapot felmérésén kívül szintén a fejlődés törvényszerűségé­nek megállapítása volt a cél. (A kutatást végezte: Bényei András, Krizsán Gyula, Mentsik Győző, Pálmai Gyula. Megbízó: Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Igazgatósága.) A kötélpályák körülményeinek és kialakításának hatása a kötelek élettartamára. Az 5 évre elő­irányzott kutatás célja a célszerű és gazdaságos kötélfelhasználás szempontjainak kidolgozása. Ehhez elsősorban az élettartam és a kötélre ható igénybevételek közti összefüggést kell üzemi körülmények közt meghatározni. 20 kötélpályán tartják nyilván a kötélcseréket és az élettartamot. Az értékelés átlagos pályakörülményekre vonatkoztatva történik. A szakirodalomban először tesznek javaslatot tartóköteleknél a Hertz-féle feszültség élettartamra gyakorolt hatásának a hajlításból keletkező igény- bevétellel együttes számszerű értékelésére. A szilárdságtani alapon levezetett összehasonlító feszült­ség: (Tö = 0,26(7k + CTb, ahol <7k a Hertz-féle feszültség, ab a hajlításból fellépő igénybevétel. (A kutatást végezte: Megyeri Jenő, Takách Gyula. Megbízó: Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium.) VASBETONSZERKEZETEK TANSZÉKE Disszertáció Szerémi László: Görbetengelyű rudakból álló keretszerkezetek számítása a rugalmas pontok módszerével. Doktori szigorlat napja: 1966. IV. 30. 145 p. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom