Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

Jenei Kálmán: A magyar vasúti operációkutatás helyzete, tervei és további célkitűzése (Belgrád, 1964. okt.) Mészáros Pál: Az állomási munkák szervezésének legfontosabb kérdései. (Szombathely KTE 1964. XI.) — Az elegytovábbítási intézkedések hatékony­ságának vizsgálatáról. (Eger, KTE. 1965. IV.) — A korszerű vonatrendezés néhány kérdése. (Szófia, Bolgár KTE. 1965. III.) Prezenszki József: A gépesített rakodások szerepe a szállítási folyamatban- (Hajdú-Bihar Megyei Műszaki Napok, Debrecen, 1965. máj.) Turányi István: Menetrendszerkesztés és operatív időrendtervezés automati­zálása. (Közlekedéstudományi Egyesület: Kibernetika a közlekedésben és az építőiparban konferencia, 1964. ápr.) Westsilc György: A számítógépek fejlődésének várható hatása a vasúti bizto­sítóberendezések fejlődésére. (Közlekedéstudományi Egyesület, 1964. X.) — Az információelmélet néhány vonatkozása a vasúti automatizálás területére. (Közlekedéstudományi Egyesület, 1965. IV.) Szakirodalmi szerkesztés Felföldi László: A korszerű anyagmozgatás kialakításának legújabb mód­szerei, OMKDK témadokumentációs kiadvány, Budapest, 1965., 338. old. Kutatómunka A íővárosi tömegközlekedés iorgalmi középkádereinek egységes képzése. A fővárosi közlekedés, volumenének növekedését a nehézségek növelése kíséri. Ugyanakkor fejlődnek a matematikai és egyéb módszerek, ezért szükséges a szakmai színvonal emelése, de — a kooperációt elősegí­tendő — az összes helyi közlekedési vállalatokra egységes kiképzésben. Az ú jszerű forgalmi tiszti kiképzés egy- és kétéves alternatívában megszerkesztett tanterve után az egyes tantárgyak fejezetenkénti tematikája következik, egyúttal a jegyzetirás megkönnyítésére. Megállapították azokat a konkrét munkaköröket, ahol a jövőben ilyen végzettségre szükség lesz, majd a perspek- tív fejlődést és a jelen adottságait figyelembe véve kiderült, hogy 492 fő kiképzésére van szükség. Végül ennek költségeire és a javasolt iskola szervezetére vonatkozó javaslatot tettek. (A kutatást végezte: Gyulai Géza és Pálmai Géza. Megbízó: Főv. Tanács Közi. lg.) A vasúti távolsági utasáramlatok várható alakulása az 1970. és 1980. években. A távlati közle­kedésfejlesztési tervek megalapozásának egyik alapfeltétele a várható személy- és áruszállítási szükséglet viszonylati alakulásának felmérése. E feladatkörnek részét képezi a távolsági utazási kategóriába tartozó utasáramlat prognózisa is. A téma a személyszállítási teljesítmények döntő hányadát lebonyolító ágazattal, a vasúti közlekedéssel szemben felmerülő várható távlati igé­nyeket munkálja ki, a főbb viszonylatok vonatkozásában. (A kutatást végezte: Várnai István. Megbízó: MTA.) A vasúti áruszállítási igények mennyiségi és térbeli megoszlása. Mind a távlati szállítási tervek kidolgozása, mind pedig a szállítás kibernetizálásával kapcsolatban elvégzendő vizsgálatok elen­gedhetetlenné teszik a szállítási teljesítmények legnagyobb részét produkáló ágazat, a vasút áruszállítási tevékenységének a részletes, adatokra épülő ismeretét. A cím szerinti kutatás szá­mos táblázatban és diagramban tárja fel a vasúti szállítási tevékenységet, az áramlatok térbeli, megoszlásbeli és időbeli elemzésével. A rendkívül sokatmondó adatfelvétel számos - az adatok hiányában eddig még meg nem tehető — fontos megállapításhoz adott alapot, amelyek döntőek a távlati fejlesztésre nézve. Összefoglalva megállapítható, hogy ezen 1964-ben befejezést nyert témakör kutatása fontos összefüggéseket tárt fel a szállítási tevékenység helyzetét illetően, és ezek felbecsülhetetlen jelentőségűek a tervezés, ill. fejlesztés mélyebb megalapozása szempont­jából. Az összefüggéseket a részletes témabeszámolók taglalják. (A kutatást végezte: Jenei Kálmán. Megbízó: MTA.) 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom