Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

A cementek jobb gőzölhetőségének kialakítása. A kutatási beszámoló összefoglalja a cementek gőzölhetőségét befolyásoló tényezők közül a klinkerösszetétel és cementhez kevert aktív adalékok hatását, a vízforgalom szabályozásának szerepét és a hidratáció során keletkező portlandit diszperzitás-fokának hatását, továbbá ennek kedvező mértékű szabályozását. Általános értékelést ad arról, hogy miképpen lehet jól gőzölhető és nagy szilárdságú betonokat készíteni. A kutatási beszámoló a KGST témában 1963 — 64. évben lefolytatott kutatások zárójelentése. (A kutatást végezte: Kilián József, Szepesi Károly, Székely István, Gyarmathy Gyula, Hegyi Istvánná ésdr. Boros Jánosné. Megbízó: ÉM Műszaki Fejlesztési Oszt.)

Vasbeton medencék poliizobutilén szigetelésének vizsgálata. A vegyiparban - alkáli kloiid elektrolízis — általában épített poliizobutilén szigetelésű, vasbeton sóoldókádakat (NaCl) az utóbbi időben műkővel erősített poliizobutilén szigetelő bevonattal védik a kb. 60 °C-os hipo- klórossav (H — CIO) tartalmú, nagy koncentrációjú konyhasóoldatok agresszív korrodeáló hatása ellen. Vizsgálataik alapján megállapították: a) A sóié a betonacélt támadja meg, a korrózió hatása a betonon nem jelentős, b) A betonacélbetéteken, az ipari sóoldatok lassú átáramlása esetén, NaCl oldatokéval szemben, a hipoklórossav tartalmú hideg és meleg ( ~ 60°) sóoldatok kb. kétszeres korróziósebességet okoznak. (A kutatást végezte: Palotás László, Bucsy Iván, Keszthelyi Károly, Márffy Ferenc, Sziics Ferenc. Megbízó: ÉM Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalat.)

Füstgázzal fűtött téglaipari szárítóberendezések vas alkatrészeinek korrózióálló bevonata. Technológiai és gazdaságossági szempontokat tekintetbe véve, több szerves védőbevonati íendszert vizsgáltak meg. A bevonati rendszereknek a következő agresszív hatások ellen kellett hosszabb időre — kb. 1 — 2 év — a téglagyári száritótálcák vas alkatrészeit megvédeni: a) 200 C° hőmérséklet; b) barnaszén füstgázok C02, S02 és kevés SOa tartalommal; c) a bevonati rendszernek a szárítás közben fellépő mechanikai hatásokkal szemben kopás- és időállónak kell lennie. A laboratóriumi vizsgálatokat helyszíni kitéti vizsgálatok is követték. Megállapították, hogy kétrétegű, kb. 100 mikron összvastagságú epoxidált bitumenréteg alkalmas az agresszív hatások elleni védekezésre. (A kutatást végezte: Palotás László, Bucsy Iván, Keszthelyi Károly. Megbízó: ÉM. Tégla- és Cementipari Tröszt.)

A műkőgyártás technológiájának vizsgálata. A kutatás a vállalat által előállított termékek szilárdsági, megmunkálhatósági és kopásállósági szempontból legmegfelelőbb összetétele — cementmennyiség, minőség, szemszeikezet, alapanyag minősége stb. — megállapításával foglalkozott. (A kutatást- végezte: Palotás László, Balázs György, Horváth Albert. Megbízó: ÉM Kőfaragó- és Szobrászipari Vállalat.)

Fa- és lémzsaluzatok tartósítására vonatkozó kísérletek. Különféle tapadást gátló anyagok — olajok, emulziók — alkalmazása esetén vizsgálták a beton tapadását a zsaluzathoz, majd pedig következtetéseket vontak le ezen anyagok felhasználhatóságával kapcsolatban. Kísérleteket végeztek laboratóriumi és üzemi méretekben is a KÉV gyártelepén. (A kutatást végezte: Palotás László, Varga Dénes, Horváth Albert, Keszthelyi Károly, Márffy Ferenc. Megbízó: UVATERV.)

Téglabetétes lalpanelekhez alkalmazható idomtestekre vonatkozó szilárdsági és minősítő vizsgálati kutatás. A kutatás a Szegedi Téglagyárban előállított idomtestekkel a helyszínen, ill. laboratóriumban készített panelek vizsgálatával foglalkozott. (A kutatást végezte: Palotás László, Varga Dénes, Szűcs Ferenc, Márffy Ferenc, Horváth Albert. Megbízó: ÉM Tégla- és Cserépipari Tröszt.)

Kohósalak-cementek gőzölhetőségének vizsgálata. A vizsgálat a váci 500-as kohósalak p. c. és a hejőcsabai 400-as kohósalak p. c. gőzölhetőségére vonatkozott. Összehasonlításul lábatlani 500-as p. c. cementet használtak. (A kutatást végezte: Palotás László, Balázs György, dr. Boros Jánosné, Horváth Albert. Megbízó: ÉM CEMOV.)

Szerves oldószerek hatása a betonon. Megállapítható, hogy a különböző szerves oldószerek (szénhidrogének, klórozott szénhidrogének, aldehidek, ketonok, aminok, lieterociklikus oldószerek) mindkét irányban befolyásolják a beton szilárdságát. Levegő jelenlétében a hatás erősödik. levegőtől elzárva kisebb. A különböző oldószerek fizikai kölcsönhatása a betonnal szintén kimutatható. A kölcsönhatás valószínűleg a betonszemcsék felületére korlátozódik. (A kutatást végezte: Márffy Ferenc. Megbízó: MTA.)

Nagy szilárdságú huzalok relaxációs vizsgálata. Hazai és külföldi hőkezelt feszítőhuzalok meehf nik i tulajdonságait és relaxációját vizsgálták. Megállapították az ernyedési sebesség és a relaxácio közötti összefüggést. Az előrenyújtás nem bizonyult egyértelműen hatásosnak a nagy <r0,2/o"B lánnyal jellemezhető hőkezelt és rovátkolt huzaloknál, ezek ugyanis csak 100 — 200 órán át követik az ernyedési sebességfüggvényt, és ezután ennél sokkal lassabban csillapodik a relaxá89