Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Varga Magdolna: Előtét-kompenzátor szintezőműszerekhez. Geodézia és Kartográfia, 1964. 5. sz. 380 — 381. old. — Elektromos szögmérés. Geodézia és Kartográfia, 1965. 4. sz. 302 — 303. old. ÉKME Felsőgeodézia Tanszék: A nagy méretarányú térképek tartalma. Geodézia és Kartográfia. 1965. 4. sz. 270 — 284. old. Előadások Bíró Peter: Eine modifizierte Lösung der Randwertaufgabe der geodätischen Gravimetrie auf die Oberfläche der Erde (A Nemzetközi Geodéziai Szövetség Szimpóziumán, Prágában, 1964. okt.) — Beszámoló a fizikai földfelszín meghatározására vonatkozó kutatásokról. (Az MTA Geodéziai Bizottsága Módszertani Albizottsága előtt, 1964. dec.) — A geodéziai gravimetria időszerű kérdései. (A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület továbbképző tanfolyamán, 1965. febr.) — Geodéziai gravimetria. (Továbbképző előadássorozat a HMTI-ben 1965. márc.) Hőnyi Ede: Távolságmérés fénytávmérőkkel. (A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület továbbképző tanfolyamán, 1965 febr.) — Geodiméterrel végzett mérések külföldi tapasztalatai. (A Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben, 1965. febr.) Pályázatok Bíró Péter: A magassági rendellenességek meghatározása elméletének továbbfejlesztése. (Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal pályázata, Budapest, 1964. nov. I. díj.) Kutatómunka Fénytávmórők geodéziai alkalmazása. A tanulmány bevezető részében a különféle típusú fénytávmérő berendezések és a hozzájuk tartozó felszerelések ismertetésével, valamint az egyes műszerek működési elvével foglalkozik. Részletesen tárgyalja az elektrooptikai távmérésnél felmerülő hibaforrásokat és kiküszöbölésük lehetőségeit. Eredeti tanulmányok alapján beszámol az egyes műszerekkel, illetve távmérési eljárásokkal kapcsolatban szerzett - főként külföldi - tapasztalatokról, és ily módon alapot ad annak megítélésére, hogy bizonyos geodéziai feladatok elvégzéséhez melyek a legalkalmasabb fénytávmérő-típusok és mérési módszerek. (A kutatást végezte: Hazay István, Hőnyi Ede, Miskolczi László, Ódor Károly, Szalontai László. Megbízó: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal.) A nagyinéretarányú térképek tartalma. A nagyméretarányú térképi ábrázolás hazánkban is aktuális kérdéseivel foglalkozik a tanulmány, fellelhető belföldi és külföldi szakirodalom alapján. Bevezető részében röviden ismerteti a nagyméretarányú térképek fogalmát, felhasználási módját, vetületi rendszerét, méretarányát és pontosságát. Majd a nagyméretarányú alaptérképeken és céltérképeken ábrázolandó objektumok részletezése és a térképezés felvételi módjának tárgyalása következik. Külön foglalkozik a térképi ábrázolás módozataival, valamint a térképek sokszorosításának, a nyilvántartás módjának és az időközben bekövetkezett változások átvezetésének kérdésével. (A kutatást végezte: Hazay István, Hőnyi Ede, Miskolczi László, Ódor Károly, Szalontai László. Megbízó: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal.) Nulladrendű szintezési hálózat létesítéséhez szükséges gravitációs mérések műszerei, mérési és számítási módszerei. A magyar geodéziának is egyik elkövetkezendő feladata az országos kéregmozgási (ún. „nulladrendű”) szintezési hálózat létrehozása. Ennek során nehézségi gyorsulás- méréseket is kell végezni. A tanulmány megvizsgálja, hogy milyen pontosságú nehézségi adatokra van szükség a feladat megoldásához, majd foglalkozik az optimális pontsűrűség kérdésével. Ismerteti a mérés műszeréti szabályos hibaforrásait és a műszer általános vizsgálatának alapelveit. Végül a kutatás eredményeképpen megadja a szintezési hálózatban végzendő gravimé- teres mérések módszerét és a mérés feldolgozásának módját. (A kutatást végezte: Bíró Péter, Hazay István, Homoródi Lajos, Varga Magdolna. Megbízó: Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal.) 121
