Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
kísérleti úton megvizsgálták a betonkitöltés teherbírásnövelő hatását, központosán nyomott nyitottszelvényű, vékonyfalú rudak esetére. A kísérleti eredmények alapján méretezési eljárásra vonatkozó javaslatot dolgoztak ki. (A kutatást végezte: Csellár Ödön, dr. Halász Ottó, Nagy Sándor, Szittner Antal. Megbízó: ÉM Műszaki Fejlesztési Főosztály.) Könnyűfémek tartószerkezeti alkalmazása. A kutatás feladata az alumínium tartó- szerkezetek tervezéséhez szükséges méretezési szabályzat előkészítése volt. Ennek megfelelően sor került a hasonló külföldi szabályzatok és irodalmi adatok részletes kritikai feldolgozására. Javaslat készült a központosán és külpontosán nyomott alumínium rúd- szerkezetek méretezési előírásaira. (A kutatást végezte: Csellár Ödön, dr. Halász Ottó. Megbízó: ÉM Műszaki Fejlesztési Főosztály.) Sínek ragasztása. A kutatás keretében megállapították, liogy ragasztott sínkapcso- latok fáradási szilárdságát rendszeresen a hevedertörés szabja meg. Kidolgozták a ragasztott sínillesztés prototípusát. (A kutatást végezte: Farkas Mihály, Szépe Ferenc, Szittner Antal, Garas Pál, Nagy Zsigmond. Megbízó: KPM Vasúti Főosztály.) Műanyag pályaburkolatokkal kapcsolatos kísérletek. Acéllemezre felkent néhány mm-es műgyanta habarcsból kopásálló burkolat állítható elő. Vastagabb műgyanta- habarcs-réteggel, vagy az acéllemezre ragasztott faburkolattal könnyű, teherbíró pályalemez készíthető. (A kutatást végezte: Faber Miklós, Szatmári István, Szépe Ferenc, Garas Pál. Megbízó: KPM Közúti Hídosztály.) Erzsébet-híd szerelésének modellkísérlete. Az Erzsébet-híd szereléséhez szóba jövő különféle szerelési módok kísérleti vizsgálatára került sor. Az 1: 50 léptékű modellen elvégzett vizsgálatok alapján mindhárom szóba jövő szerelési módszer erőtanilag megengedhető. Az UVATERV által az egyik szerelési változat alakváltozásaira kidolgozott számítás kísérleti eredményekkel jó egyezést mutatott. Külön modellkísérlet keretében megvizsgálták a ballaszt-teher nélküli szerelés lehetőségét. A merevítőgerenda elemei a ballaszt-teher felhordása nélkül, a partok melletti utolsó két elem beemelése előtt is összeszegecselhetők, ebben a stádiumban ugyanis az elemek záródása már az önsúly hatására is bekövetkezik. A szerkezet szabályozása ebben az esetben azonban csak a függesztőerők mérése útján lehetséges. (A kutatást végezte: Csellár Ödön, Faber Miklós, Farkas Mihály, dr. Halász Ottó, Kristóf László, Platthy Pál, Szatmári István, Szittner Antal, Szépe Ferenc, Tóth Béla, Visontai József, Garas Pál, Nagy Zsigmond. Megbízó: Földalatti Vasút Vállalat.) Csőhidak statikai és dinamikai vizsgálata. Egy Ózdon megépült 41 m támaszközű vezetéktartó függőliídról készült modellen méréseket végeztek. A munka első részében a kábelsíkok ferdeségónek a tartók függőleges és vízszintes merevségére gyakorolt hatását vizsgálták, majd gerjesztett rezgések hatására a tartók önrezgésszámait mérték. Összehasonlításul méréseket végeztek a modell mintájául szolgáló eredeti ózdi szerkezeten is. Végül szélcsatorna-kísérletek céljaira különböző keresztmetszetű merevítőgerendával rendelkező modelleket készítettek, melyeken a BME Áramlástani tanszéke végez kísérleteket. A mérési eredmények jó egyezést mutattak a ferde kábellel rendelkező függőhidak számítására a tanszék által előzőleg kidolgozott elmélet adta eredményekkel. Az önrezgés- szam mérésére vonatkozó eredmények és az eredeti szerkezeten végzett mérések eredményei is meglepő egyezést mutattak. (A kutatást végezte: Farkas Mihály', Szatmári István, Visontai József. Megbízó: Vegyiműveket Tervező Vállalat.) ÁLTALÁNOS GEODÉZIAI TANSZÉK Disszertációk Horváth Kálmán : Trigonometriai magasságmérés geodéziai alkalmazása. Műszaki doktori értekezés. Egyetemi jegyzetek Holéczy Gyula: Geodézia I, 1964. Karsay Ferenc: Geodéziai rajz, 1964. Sárdy Andor: Geodéziai alapismeretek I., 1963. — Geodéziai alapismeretek II., 1964. 116
