Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

alakítható ki.. (A kutatást végezte: dr. Halász Ottó, Farkas Mihály, Tóth Béla, Vison- tai József, Szittner Antal. Megbízó: UVATERV.

Nagy teljesítményű optikai feszültségmérő berendezés készítése. Külföldi tapasztalatok és részben külföldi dokumentáció alapján elkészítették egy olyan optikai feszültségmérő-berendezés tervét, amelynek két mezeje 30 cm átmérőjű kör, és nagypontosságú mérések elvégzésére alkalmas. A tervek alapján mind az optikai feszültségmérő berendezés, mind pedig a nagyméretű modellek terhelésére alkalmas terhelő keret elkészült. (A kutatást végezte: Szittner Antal, Nagy Dezső, Nagy Zsig- mond, Garas Pál.)

Cementhabarcsból készült héjmodell stabilitásvizsgálata féloldalas teherre.

A kutatás folytatása az 1960. évben, kettősen görbült héjív ívstabilitásának vizsgálatára totális teherrel végzett modellkísérleteknek. Az így szerzett tapasztalatok alapján mind a modellelőállítást, mind a mérési módszert tökéletesítették. A modell töréséről lassított filmfelvétel készült. A kísérletek eredményei és a kísérletről készült film az ÉKME 1963. évi tudományos ülésszakán bemutatásra került. (A kutatást végezte: Szépe Ferenc, Farkas Mihály, Szittner Antal, Garas Pál.)

Agyazatnélküli vasbeton lemezhidak erőjátékának vizsgálata. Vasbeton pályába beépített vasbeton lemezhidaknál az építési magasság az ágyazat elhagyásával csökkenthető. Az ilyen szerkezetek erőjátéka lényegesen eltér a kavicságyas hidak erőjátékától, ezért szükségessé vált a pőrelemezhidak erőjátékának pontos vizsgálata, melyet mind az irodalomból ismert méretezési táblázatok, mind v = 0 feltételezéssel pontos lemezelmélet alapján, mind pedig alumíniumból készült modellek (g — 0.3) segítségével végeztek el. A kapott eredmények alapján megállapították, hogy a keresztirányú kontrakció hatása különösen a keresztirányú nyomatékok nagyságánál nem hanyagolható el. (A kutatást végezte: Szépe Ferenc, dr. Halász Ottó, Csellár Ödön, Szánthó Sándor, dr. Svehla Gyuláné, Szittner Antal, Garas Pál. Megbízó: KPM Vasúti Főosztály.)

Lemezszelvények stabilitási vizsgálata. Különböző méretű és lemezvastagságú hidegen hajlított [-szelvények kihajlási problémáinak vizsgálatára, valamint korábban kidolgozott méretezési irányelvek alátámasztására kísérleteket végeztek. A ki- betonozatlan lemezprofilokkal végzett kísérletek az elmélettel jól egyező eredményeket szolgáltattak. A különböző minőségű betonnal kitöltött szelvényeknél a stabilitási határerő növekedése lényegesen nagyobb volt, mint az irodalomból ismert adatok alapján várható lett volna. (A kutatást végezte: dr. Halász Ottó, Csellár Ödön, Nagy Sándor, Szittner Antal, Nagy Zsigmond, Garas Pál. Megbízó: ÉTI.)

Ragasztott kapcsolatok tartós terhelési és öregedési vizsgálata. Hazai gyártmányú műgyantaragasztókkal készített fémszerkezeti kapcsolatok időbeni teherbírás-változását vizsgálták. Az adatokat feldolgozták és összehasonlították a külföldi irodalmi adatokkal. (A kutatást végezte: Szépe Ferenc, Faber Miklós, Szatmári István. Megbízó: ÉTI.)

Ragasztott sínkapcsolatok erőjátékának vizsgálata. A hosszúsínes felépítmény biztosítóberendezéseinek üzemeltetéséhez elengedhetetlen szigetelő sínmező kialakítása. A szigetelt sínkapcsolatot fémragasztásra alkalmas műgyantákkal el lehet készíteni. Ilyen ragasztott sínkapcsolatok erőjátékának vizsgálata során megállapították, hogy a csupasz hevederes kapcsolathoz képest a ragasztott kapcsolat teherbírása lényegesen nagyobb. Az ilyen kapcsolatok azonban csak üzemben és megfelelő hőtűrő ragasztók alkalmazásával készíthetők el megbízhatóan. (A kutatást végezte: Szépe Ferenc, Csellár Ödön. Faber Miklós, Szatmári István, Szittner Antal, Garas Pál. Megbízó: KPM Vasúti Főosztály.)

Hídterhelések összehangolása járműfejlesztéssel. A kutatási munka első részében az 1951. évi vasúti hídszabályzatban előírt ideális vonatterhek nagyságának helyességét vizsgálták, és megállapították, hogy a várható járműfejlődés ezen ideális terhek megnövelését nem teszi szüksógiessé. Ezután az „A” jelű (legnagyobb) ideális vonat- teher egyszerűsítési lehetőségeit vizsgálták, s javaslatot dolgoztak ki egy új „E” jelű teherre. Az ,,E” teher alkalmazása a statikai számítást leegyszerűsíti, s gazdaságilag is előnyt jelent. (A kutatást végezte: Szépe Ferenc, Tóth Béla, Visontai József. Megbízó: KPM vasúti hídosztály.)

149