Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
Általánosságban kielégítőnek mondható egyetemünk oktatóinak irodalmi tevékenysége is. Az elmúlt oktatási évadban kb. 46 db tan- és szakkönyvet, illetve jegyzetet és közel 180 db szakcikket írtak oktatóink. Ezekből kiemelkedik dr Kézdi Árpád tanszékvezető egyetemi tanár „Erddruck- theorien” című, a Springer, valamint dr. Széclny Károly egyetemi tanár „Osibki v szooruzsenii fundamentov” című, a Gossztrojizdat, és „Foundation failures” című a Concrete Publications LTD., London, kiadásában megjelent könyve, amelyek egyetemünk tudósainak nemzetközi elismerését is jelentik. Egyetemünk tudósképzésében nagy jelentősége van a külföldi tanulmányutaknak; ezeken keresztül lehetőség nyílik nemcsak szakmai tapasztalatok szerzésére, korszerű építési-kutatási módszerek tanulmányozására, hanem tudósok, kutatók közötti nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is. Tudományos rendezvények Egyetemünk 1963. április 1—3. között Tudományos Ülésszakot rendezett, amelyen professzoraink és kutatóink 12 előadást tartottak. Az ülésszakon 10 külföldi vendég vett részt, akik hozzászólásaikkal és szakmai konzultációjukkal emelték az ülésszak tudományos színvonalát. Az 1963. évi ülésszakunk színvonalasabb volt, mint az 1961-ben rendezett. Külön értéke, hogy a hozzászólók többnyire külső szakemberek voltak. így pl. A. A. Gvozgyev és N. V. Ornatszkij szovjet professzorok több előadáshoz is hozzászóltak. Ugyancsak H. Stenker docens (NDK) és Sawczuk docens (LNK) is értékes hozzászólásaikkal tették érdekesebbé az ülésszakot. Az ülésszakot követő napon. A. A. Gvozgyev, N. V. Ornatszkij profesz- szorok és Sawczuk docens egy-egy igen értékes előadást is tartottak egyetemünkön, melyeken nemcsak az Akadémia, hanem több kutató- és oktatóintézmény is képviseltette magát. Az előadások magas színvonalúak és hasznosak voltak. Így pl. Gvozgyev prof. „Uj elvek az új szovjet vasbeton szabályzatban” címmel tartott előadást. Az ülésszakon elhangzott előadások általában komoly eredményekről számoltak be, amelyek jelentősen viszik előre a technika fejlesztését; bevezetésük az iparban gazdasági megtakarításokat eredményezhet. A jövőre nézve azonban a Tudományos Ülésszak jellegét részletesebben ki kell dolgozni. Tapasztalataink szerint úgy tűnik, hogy eredményesebb az olyan tudományos ülésszak, ahol több szekcióra bontva hangzanak el szakelőadások, egy-egy szűkebb körű csoport részére. Ez az ülésszak is alátámasztotta, hogy nem minden témára lehet elvárni nagyszámú hallgatóságot. Hiszen az előadások többsége jellegénél fogva olyan, hogy azok országos viszonylatban legfeljebb 10—20 főt érdekelnek. Külföldi kapcsolatok Az egyetemi oktatás, valamint a tudományos kutatómunka színvonalának fokozottabb emelése érdekében egyetemünk vezetősége minden lehetőt megtesz széleskörű külföldi kapcsolatok kiépítésére. Ez részben külföldi egyetemekkel kötött szocialista szerződésekben, csereakciók lebo4* 51
