Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
Az 1962/63. tanév története
Kívánatos lenne oktatóink ideológiai továbbképzését összekapcsolni szakmai tudományos munkásságukkal, olyanképpen, hogy a marxista politikai gazdaságtan, a filozófia és ezen belül az esztétika eredményeit megkísérelnék szakterületükön alkalmazni. Oktatóink igen komoly formában foglalkoznak idegen nyelvek tanulásával. Kedvezményes feltételek mellett tanulnak oroszul, s ennek a tanulási módnak az érvényesítése a nyugati nyelveknél is hasznos lenne. Az oktatók túlnyomó többsége a német nyelvet beszéli. Az egyetem oktatói jelentős társadalmi munkát végeznek különböző egyesületekben és az egyetemen belül is, de a feladatok eloszlása továbbra is egyenlőtlen. A külföldi utak száma és időtartama évről évre emelkedik. Egyre növekszik a többhónapos kiküldetések száma, melyek hatékonysága kétségtelenül nagyobb, mint a rövid tanulmányutaké. Nem tapasztalható azonban előrehaladás az utak tervszerűsége, szervezettsége tekintetében. E kérdés megoldása kívül esik az egyetem hatáskörén, de esetenként egyetemen belül is sokat tehetnénk a fenti probléma megoldására. II. OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MUNKA A felsőoktatási reformmal kapcsolatos tevékenység A tanév folyamán napirenden volt a tantervek és programok végleges megszövegezése a revízió és koordinálás végrehajtása után. A felsőoktatási reform e munkán kívül még számos feladatot állított elénk. Az előző két tanév reformmunkáinak eredményeként kialakult második tantervvázlatok és vázlatos programok alapján a tanszékek elkészítették a tantárgyi programokat, szükség esetén újra megvitatták és helyesbítették azokat. A kari szervek a programokat belső és külső opponensekkel felülbíráltatták, egyeztették, és a tanszékek által történt helyesbítés után a kari tanácsban megtárgyalták. A rektor a kijelölt személyek, szervek és bizottságok útján revíziót és koordinálást hajtott végre. Számos egyeztető tárgyalás és munkaértekezlet eredményeként szakonként észrevételjegyzékek készültek. A dékánok, az illetékesek bevonásával, az észrevételekkel kapcsolatos álláspontjukat kifejtették. A dékánok ellenvetésével találkozott észrevételek tekintetében — a reformbizottságban történt megvitatás és kialakult javaslat alapján — rektori, rektori tanácsi, illetve egyetemi tanácsi döntés született. A revízió alá vett és koordinált tanterveinket és programjainkat egyetemi tanácsi megvitatás és elfogadás után a Művelődésügyi Minisztériumhoz terjesztettük fel. A tantervi és programkészítési problémák megoldásával párhuzamosan kellett előkészítenünk az 1963/64. tanévben a reformtantervek szerint meginduló oktatás feltételeinek biztosítását. Ennek keretében elkészítettük a jegyzet- és tankönyvírási ütemterveket, biztosítottuk a reformjegyzeteket és tankönyvek kiadását. A legfontosabb alaptárgyakból általában egységes jegyzet kiadása mellett foglaltunk állást. A kari vagy szaki sajátosságokból fakadó esetleges nehézségeket alkalmas módszertani útmutatókkal küszöböljük ki. 22
