Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

Disszertációk

A HELYSZÍNI ÉPÍTÉS SZERVEZÉSI MEGOLDÁSAINAK HATÉKONYSÁG-MÉRÉSI MÓDSZEREI A PANELOS ÉPÍTÉSMÓDNÁL HEGYI LÁSZLÓ egyetemi adjunktus Műszaki doktori értekezés. Terjedelme: 70 gépelt oldal, 13 ábra. Megvédés időpontja: 1963. július 5. A disszertáció témája a bevezetés alatt levő panelos építésmód szerve­zési kérdéseivel foglalkozik. A téma népgazdasági szempontból is fontos kérdés — a folyamatos építőipari termelés és munkatermelékenység növe­lés — vizsgálatára terjed ki, a panelszerkezetű épületek építésének terüle­tén. A szerző a téma széles területét és a felvetett kérdéseket a helyes szer­vezési megoldások — a munkatermelékenység emelése — érdekében vég­zendő vizsgálatokhoz leszűkíti három kérdéscsoportra, amelyek: I. A produktiv építési idő és teljes építési időtartam viszonyának vizsgálata. II. Az építési intenzitás egyenletességi fokának vizsgálata. III. A folyamatos szerelés melletti szállítóeszköz-kihasználás vizs­gálata. A kérdések tárgyalása során a szerző az egyes hatótényezők vizsgála­tával, az optimumkritériumok közelítő megállapításával kíván általánosan alkalmazható módszert kidolgozni az építésszervezési megoldásokra, illetve a tervezett megoldások értékelésére. ad I. A szerző az épületek építése során jelentkező tényleges érték- növelésre szükséges időt viszonyítja a teljes építési időtartamhoz, valamint az építés során jelentkező technológiai és szervezési szünetek időtartamá­hoz, és mérési módszert javasol az értékelésre. Az elméleti optimumok mint határértékek között vizsgálja az egyes tényezők hatásait. Űj szem­pontként veti fel a folyamatos szalagszerű kivitelezés megtervezésében a begyakorlottsági tényezők figyelembevételét. ad II. Az építőipari (vállalati, munkahelyi) termelés intenzitásának egyenletességét vizsgálva, a szerző mérési módszereket javasol és példákat mutat be — az abszolút egyenletességre és — a tervezetthez viszonyított egyenletességi fok mérésére. Módszert javasol az építési munkák intenzitás-egyenletességi fokának megállapításához alkalmazható viszonyítási alapok kidolgozására, amelyek­186

Next

/
Oldalképek
Tartalom