Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Kutatómunka Vasúti útátjárók felépítményének, burkolatának és víztelenítésének korszerű kiképzése. A magyar vasutak vonalhálózatában fekvő több mint tízezer szintbeni útátjáró pályakiképzési és forgalombiztonsági szempontból egyaránt sok nehézséget és problémát okoz. A tanszék felülvizsgálta és rendszerezte a hazai és külföldi vasutak útátjáróinak pályakiképzésénél használatos megoldásokat s megállapította, hogy a MÁV által szinte kizárólag alkalmazott vezetősínes, bekövezett útátjáró megoldás a vasúti és közúti pálya szempontjából egyaránt korszerűtlen. A fejlődés a betonelemekből készült útátjáróburkolatok felé mutat, és a tanszék konkrét részletes javaslatokat tett hazai bevezetésre alkalmas típusokra. Kisebb forgalmi terhelésű útátjárók esetében jól beváltak a feketeburkolatú megoldások. A kutatás során ezek bevezethetőségével is foglalkoztak. A kutatás az útátjárók víztelenítési és alapozási megoldásaira is kiterjedt. (A kutatást végezte: Rerkápoly Endre, Molnár György, Kecskés Sándor, Edőcs László, Síkfői Ferenc. Megbízó: KPM.) Hazai műanyagfóliák felhasználása a vasúti alépítmény szigeteléséhez. A vasúti alépítmények víz elleni szigetelésénél a vízzsákok megelőzéséhez, illetve az alépítmény helyreállításához külföldön eredményesen alkalmazzák a műanyagfóliákat. A tanszék megvizsgálta, hogy a hazai ipar által előállított és kereskedelmi forgalomba hozott műanyagfóliák ilyen célra felhasználhatók-e? Megállapították, hogy a jelenleg beszerezhető fóliák közül csak az ún. „Plasztovinil” PVC-lemez felel meg a fenti célra, 0,45 vagy 0,6 mm vastagságban. A kereskedelemben beszerezhető anyagokon kívül megvizsgálták a kísérleti célra előállított anyagokat is. A vizsgálatok eredményéből következtetni lehetett az összetevő alapanyagoknak a minőségre, állékonyságra, nyúlásra stb. gyakorolt hatásaira. Ismertették az általunk legmegfelelőbbnek talált anyag összetételét. Végül javaslatot tettek a Magyar Államvasutak vonalain építendő kísérleti szakaszok helyére és építésmódjára. (A kutatást végezte: Ker- kápoly Endre, Edőcs László, Kecskés Sándor, Pálmai Gyula. Megbízó: KPM.) Magyarország távlati víziforgalma. A kutatás célja annak megállapítása, hogy a magyar víziúthálózat távlati kifejlesztése esetén azon milyen mennyiségű, fajtájú és megoszlású áruszállítások várhatók. A munka az 1961. évi hasonló témájú kutatómunka folytatása és továbbfejlesztése volt. A víziszállítás szempontjából jelentős árufajták nagy részénél a távlati termelési vagy felhasználási adatok a népgazdaság különböző ágainak távlati terveiből pontosan meghatározhatók. Az export, import és tranzit jellegű szállításokat a külkereskedelmi szervek adatainak, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyes szakbizottságai vizsgálati eredményeinek fel- használásával állították be a tanulmányba. A kutatómunka eredményeként megadták a távlati víziúthálózat árutonna-terhelési térképeit árufajtánként és szállítási nemenként, és meghatározták a víziszállítással elérhető önköltségi megtakarításokat. (A kutatást végezte: Kerkápoly Endre, Síkfői Ferenc. Molnár György, Kecskés Sándor. Megbízó: Vízügyi Tervező Iroda.) I. sz. Vízépítéstani Tanszék Tan- és szakkönyvek Starosolszky Ödön: Öntözővíz mérése. Országos Vízügyi Főigazgatóság kiadója, Bp. 1963. Egyetemi és Mérnöki Továbbképző Intézeti jegyzetek Borsos József: Fejezetek a városgazdasági tervezés köréből. Gazdasági mérnöki szak, 1963. — Kommunális vállalatok működésének műszaki-gazdasági elemzése. Gazdasági mérnöki szak, 1963. — Módszertani útmutató „Mélyépítési ismeretekből” az Épületek helyszíni kivitelezése szakmérnöki tanfolyamon, 1963. 159
