Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963

A tanszékek tudományos és művészeti munkássága

jelenlegi mértékadó forgalmat határozták meg. Ezután az értékelést végezték el kapacitás szempontjából, majd kiszámították a kapacitástartalékot. Ezután a jövőben várható mértékadó forgalmat határozták meg. Végül megállapították a telítettség várható időpontját. A vizsgálatok szerint a forgalmasabb csomópontok kapacitasiartaléka már 1964—65-ben ki fog merülni. Az átlagos forgalmi keresztezések kapacitásának kimerülése kétsoros közlekedés esetén 1968-tól várható. (A kutatást végezte: dr. Bé- nyei András, Krizsán Gyula. Lukovich Pál, Megyeri Jenő, Mentsik Győző, Pálmai Gyula, Takách Gyula. Megbízó: Bp. Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatósága.)

A budapesti közúti forgalom időbeli lefolyása. A nagy-budapesti közúti honnan- hová forgalomszámlálás előkészítésével kapcsolatban került sor a budapesti közúti forgalom időbeli lefolyásának vizsgálatára. Egy éven keresztül 5 számlálóhelyen végeztek meghatározott időbeli rendben keresztmetszeti forgalomszámlálást. Ennek alapján az egységjárműben kifejezett összforgalomra vonatkozóan a forgalom napi, heti és évi ingadozását határozták meg számlálóhelyenként, illetve Budapestre vonatkozóan. Csak személygépkocsikra és külön teher jár mű vekre vonatkozóan is végeztek vizsgálatokat ezek forgalmának időbeli lefolyására. A munka során meghatározták 2, 4, 8 és 16 óráig tartó számlálásból a 24 órás forgalomra történő arányosítás szorzótényezőit. (A kutatást végezte: dr. Bényei András, Buócz Tibor, Lukovich Pál, Megyeri Jenő, Mentsik Győző, Pálmai Gyula, Takách Gyula. Megbízó: Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat.)

Körforgalmú csomópontok kapacitása. Budapesten a legforgalmasabb városi közúti csomópontok a „körforgalmú” csomópontok valamelyik típuscsoportjába sorolhatók. Ezek kapacitásának kiszámítására nem alkalmazhatók általában a külföldön meghatározott számítási módszerek és kapacitásértékek. A téma kidolgozása során a budapesti „körforgalmú” csomópontokon kapacitás szempontjából mértékadó helyszíni méréseket végeztek, és ennek alapján hazai viszonyok között érvényes kapacitás- értékeket nyertek, illetve javaslatot tettek arra vonatkozóan, hogy a külföldi kapacitásértékek közül melyikkel célszerű hazai viszonyok között számolni. (A kutatást végezte: dr. Bényei András. Megbízó: MTA Közlekedéstudományi Munkaközösség.)

Jelzőlámpával szabályozott csomópontok kapacitása. A jelzőlámpával szabályozott városi közúti csomópontok kapacitása a keresztmetszeti és a követési időköz eljárással határozható meg. A korszerű kialakítású, jelzőlámpával szabályozott csomópontra jellemző többek között a betorkolló útszakaszokon létesített járműosztályozó. Ily módon biztosítható többsoros párhuzamos forgalom. Ebben az esetben a kapacitás a követési időköz eljárással határozandó meg. A téma kidolgozása során Budapesten a jelzőlámpával szabályozott keresztezések betorkolló szakaszain nagyszabású követési időközmérést hajtottak végre, továbbá módszert dolgoztak ki a kapacitásszámításra. A tervezési kapacitás — a vizsgálatok szerint — a lehetséges kapacitás 85%-a. (A; kutatást végezte: dr. Bényei András. Megbízó: MTA Közlekedéstudományi Munkaközösség.)

Aszfaltburkolatok stabilitása. A vizsgálatok során az aszfalt stabilitásának változását előidéző tényezők hatását tanulmányozták. A bitumen mennyiségének, a bitumen lágyuláspontjának, az ásványi anyag szemszerkezetének változtatásával sorozatvizsgálatokat végeztek s az aszfalt stabilitására jellemző nyomószilárdság, ill. „Mar- schall”-féle stabilitásértékeket határoztak meg. A vizsgálatokból kivehetők a stabilitást befolyásoló tényezők hatása és az egyes aszfaltburkolat-típusoknál kívánatos stabilitási értékek. E stabilitásértékek szabványainkban, illetve építési előírásainkban nincsenek rögzítve1, és ezért a kutatások során tisztázott összefüggések segítséget jelentenek az elkészült aszfaltburkolatok bírálatánál. A változások nagysága, illetve jellege felhívja mind a kivitelező, mind a beruházó szakembereinek figyelmét a változások okára. Ezáltal a helyes technológia, ill. ennek betartása ellenőrizhető. (A kutatást végezte: Buócz Tibor, Cságoly József, Laky Ildikó, Garancsy Györgyi, Nagy Imréné, Haidinger Lászlóné, Feistel István. Megbízó: MTA Közlekedéstudományi Munkaközösség.)

Homok, homokos kavics, vályog, lösz, szikes anyagok stabilizálása bitumennel.

Homok, homokos kavics talajok stabilizálása, kutatási eredményeink alapján 1960— 61-es években a kialakult nagyüzemi eljárásokkal, kifogástalan minőségben, mintegy 20 km-es hosszban elkészült. 1962. év folyamán a vályog, lösz és agyag talajok kémiai- fizikai tulajdonságait irodalmi és eredeti elgondolások alapján igyekeztek úgy befolyásolni, hogy azok bitumen stabilizálásra felhasználhatók legyenek. A kísérletek során sikerült olyan vegyi anyagokat kiválasztani, amelyek 0,1—0,25—1,0%-os meny- nyiségben adagolva a talaj vízemelkedését számottevően csökkentik, illetve 0-ra redu156