Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Kitérők behegesztése hézagnélküli vasúti vágányokba. (MTA céltámogatása.) A vasúti vágányok hézagnélküli kialakításának továbbfejlesztésével sor kerül a kitérők, valamint kitérőcsoportok és egész állomási vágányzatok összehegesztésére is. A kutatási téma a kitérők hegesztésének elméleti feltételeivel és egyes gyakorlati problémáival foglalkozik. Elméletileg tárgyalja a tősínek és a csúcssínek hőmérséklet- változás hatására keletkező mozgáskülönbségeit, ezek hatását a váltó szerkezeti elemeire, elsősorban a csúcssínrögzítő szerkezetekre, a magyar vasutaknál is használatos kampózárakra. Javaslatot tesz a szerkezetek módosítására a dilatációs mozgások káros hatásának kiküszöbölése céljából. A kutatás zárójelentése részletes gazdasági elemzést is közöl a kitérők összehegesztésével kapcsolatban, és számszerű adatokkal igazolja e fontos pályafejlesztési mód gazdasági indokoltságát. (A kutatást dr. Unyi Béla, a műsz. tud. kandidátusa és Kerkápoly Endre végezték.) A személyszállítás forgalommegosztásának alapelvei. (MTA céltámogatás.) A hazai közlekedéspolitika egyik alapvető problémája a közlekedési ágazatok közötti forgalommegosztás helyes kialakítása. Az áruszállításban e forgalommegosztás alapelveinek feltárása és meghatározása már megtörtént. A személyszállítás területén a forgalommegosztás alapelveinek feltárása érdekében e kutatási munka során — a téma természetéből kifolyólag a személyszállítási szükségletek fő jellemzőit és jelentkezési formáit elemezve — közlekedési ágazatonként vizsgálták meg az egyes közlekedési eszközök megfelelőségét a különféle mennyiségi és minőségi igények kielégítésére. Ezekből az alapelvekből általános következtetéseket vonhatnak le a forgalom optimális megosztásának lehetőségére. A tanulmány — bár az eddig feltárt részletkérdések szintetizálására törekedett —• még nem léphet fel a teljesség igényével, mert az összefüggések számtalan összetevőjének feltárásához szükséges statisztikai adatokkal és megfigyelésekkel még nem rendelkeztek. (A kutatást Sikfői Ferenc végezte.) I. sz. Vízépítéstani tanszék Disszertációk Lipták Ferenc: Szórófejek helyszínrajzi elrendezési módjainak vizsgálata a permetintenzitás és szórási távolság összefüggését feltüntető jelleggörbék alapján (műszaki doktori disszertáció). Szakdolgozatok Bozóky-Szeszich Károly: Sok szórófejjel működő permetező mellékvezeték közelítő hidraulikai méretezése (Időszerű Öntözési Kutatások, 1960). — Csörgedezte!» öntözés vízadagolásának vizsgálata (Időszerű Öntözési Kutatások, 1960). — Uber einige Fragen der Hangberieselung (Öntözési konferencia, Bp. 1961). Dobos Alajos: Irányelvek esőztető berendezés alkotóelemeinek és üzemi jellemzőinek meghatározására (Öntözési konferencia, Bp. 1961). — Az esőztető berendezések szerkesztésének néhány alapvető kérdése (Időszerű Öntözési Kutatások, 1960). — Körvezetéses esőztető berendezések hidraulikai méretezése (Időszerű Öntözési Kutatások, i960). — Esőztető szórófejek üzemi tartományának meghatározása (Időszerű Öntözési Kutatások. 1960). Dobos Alajos—Fekete András: Hordozható esőztető berendezések tervezése (Hidrológiai Közlöny, 1962). Dobos Alajos—Szolnoky Csaba: Szűrőgerebek hidraulikai vizsgálata (Időszerű öntözési Kutatások, 1960). Fekete András: Az esőztető berendezések gazdaságos kihasználása a fúvókarcsere figyelembevételével (Öntözési konferencia, Bp. 1961). — Számpéldák a csővezetékes esőztető berendezések hidraulikai méretezéséhez (az Esőztető öntözőberendezések és üzemük c. könyv fejezete. Mező- gazdasági Könyvkiadó, 1962). 1S3
