Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
Az 1961/62. tanév története
fektette le. Eredményeivel a gazdaságos minőségi betonkészités feltételeit teremtette meg és ez evek során át komoly megtakarítást jelentett. Dr. Vargha László egyetemi docens, az Egyetem Építészettörténeti tanszékének oktatója, a magyar népi építészet kutatásában kifejtett több évtizedes' munkássága elismeréseképpen az Ybl Miklós díj I. fokozatában részesült. Az Egyetem többi oktatói kiváló és eredményes munkásságukért az alábbi kitüntetésekben részesültek: Dr. Szathmá.ri József egyetemi docens: „Szocialista Munkáért” érdemérem; Kilián József egyetemi adjunktus: „Szocialista Munkáért” érdemérem; Deák Sándor egyetemi adjunktus: „Szocialista Munkáért” érdemérem; Dr. Pelikán József egyetemi tanár: a „Felsőoktatás kiváló'dolgozója”; Dr. Széli László egyetemi tanár: a „Felsőoktatás kiváló dolgozója”; Silbersdcrff László egyetemi docens: a „Felsőoktatás kiváló dolgozója”; Neuwirth Gábor egyetemi adjunktus: a „Felsőoktatás kiváló dolgozója”; dr. Salamin Pál egyetemi docens: a „Vízgazdálkodás kiváló dolgozója”; dr. Felföldi László egyetemi adjunktus: a „Gépipar kiváló dolgozója”. Dr. Gyulai Zoltán nyugalomba vonult A tanév folyamán, 1961. december 31-én vonult nyugalomba dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanár, a Kísérleti fizikai tanszék vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas rendes tagja. Nyugaiombavonulásá- val Egyetemünk ismét egy nagy tudóstól és kiváló oktatótól vált meg, akit munkája alapján hosszú ideig emlegetnek az utódok. A világháború okozta kényszermegszakításokkal együtt 50 évet töltött a felsőoktatás területén. Oktatói pályája 1912. őszén kezdődött, amikor a Kolozsvári Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetéhez hívták meg tanársegédnek. A 20-as évek derekán_a Göttingen-i egyetemre ment, majd ezt követően, 1935-ig Szegeden működött. Ezután a Debreceni Tudomány- egyetem Fizikai Intézetéhez nevezték ki, majd Kolozsvárott működött. 1947- ben nevezték ki Egyetemünkre, a Kísérleti fizikai tanszék élére. Mint szegedi c. rendkívüli tanár 1932-ben az Akadémia levelező tagja lesz. Ezzel a 20-as évek folyamán végzett igen jelentős munkáját akarta a Magyar Tudományos Akadémia honorálni. Ezekre az évekre esik annak a jelenségnek a felfedezése, amelyet a nemzetközi irodalomban „Gyulaieffektusnak” neveznek. Gyulai Zoltán pályáján a leghosszabb időt Egyetemünkön töltötte, s az itt eltöltött 15 év munkájának koronáját jelentette. Tudományos működése, pályájának elejétől, a szilárd testek területére esik, amely téma jelenleg világviszonylatban is az érdeklődés homlokterében áll. Eredményei a nemzetközi irodalomban is elismerést nyertek. Gyulai Zoltán Szegeden, Debrecenben, Kolozsvárott a tanárok, vegyészek, orvosok, gyógyszerészek generációit nevelte fel, hozzájuk most már a mérnökök is felsorakoznak. Tanítványai a nevelőt, a tudóst, az embert tisztelik benne. Gyulai Zoltán egész életét a technikai, tudományos és társadalmi haladás szolgálatába állította. Nyugalomba vonulásával nem szakadt el teljesen Egyetemünktől, a tudománytól. Fiatalos érdeklődéssel kíséri figyelemmel a tudomány haladását s az Akadémiai Kutatócsoport munkáját továbbra is lendületesen irányítja.
