Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
hordalékviszonyok stb.), majd kiemelkedően nagy árvizek részletes hidrológiai vizsgálata útján megállapítja a vízfolyás egyes szelvényeiben a különböző előfordulási valószínűségű árvízhozamokat. A Rába, Répce és Lapincs hidrológiai tanulmánya. (Témafelelős: Bozóky-Szeszich Károly.) Az egyik országból a másikba átfolyó vízfolyások alsó szakaszainak szabályozási és fenntartási munkái mindkét felet terhelik. A költségek megoszlása szempontjából nem közömbös, hogy mekkora az árvízi vízhozam, amely természetes körülmények között az országhatárra érkezik. Ezért bízta meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság az I. Vízépítési tanszéket a Magyar Népköztársaság és Ausztria határán levő keresztszelvényekbe érkező árvízi hozamok megállapításával, a Rába, a Répce és a Lapincs esetében. A vízjárási adatok tanulmányozása és feldolgozása segítségével a tanszék megállapította a különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamokat. II. sz. Vízépítési tanszék Szakdolgozatok Kozák Miklós: Remark on unsteady flow computation (Intern. Conf. of Hydraulics, Belgrád, 1962. jul.). — Laboratory tests of staggared overfall weirs (Intern. Conf. of Hydraulics Belgrád, 1961. jul.). Sárosi Lajos: Szilikalcit — új építőanyag (Technika, 1961). Sváb János—Kozák Miklós: Tört alaprajzú bukók laboratóriumi vizsgálata (Hidrológiai Közlöny, 1961. 5. sz.). Előadások Sabathiel József: A magyar hidraulikai laboratóriumokban folyó fontosabb kutatásokról (a bukaresti Alkalmazott Matematikai Egyesületben, 1962. ápr.). Kutatómunka Szakvélemény a Dunamenti Hőerőmű vízkivételi művének modellkísérletéről. A Dunamenti Hőerőmű hűtővízellátását nem hűtőtó létesítésével, hanem közvetlen a Dunából kivezetett hűtővízcsatornával oldották meg a tervezők. Ez a megoldás több tisztázandó hidraulikai kérdést vetett fel, amire csak a modellkísérlet útján lehetett választ adni. Milyen messze helyezhető a visszavezető melegvíz-csatorna a hidegvízcsatorna torkolatától? Milyen legyen a torkolat és a csatorna mérete, figyelembevéve az eliszapolás veszélyét? A tanszék laboratóriumában felépített 1:75 és 1:37,5 méretarányú modellben végzett kísérletek alapján alakították ki a végleges terveket. A Rakaca-völgyi tározó árapasztó szifonjának modellkísérlete. A Rakaca-völgyi tározó árapasztó szifonja a tanszék korábbi kísérleteinek felhasználásával, a Vízügyi Tervező Iroda tervei alapján, elkészült. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet javaslatára a meglevő modellt pontosan a kivitelezett szifonnak megfelelően átalakították és részletesen vizsgálták a szifon működését. E vizsgálat célja az volt, hogy a valóságban végzett ellenőrző mérésekkel az átszámítási eljárásokat ellenőrizni lehessen, illetve azok finomítására adatokat kapjanak. A vizsgálat során rögzítették a szifon beindulásának és leállásának időbeli folyamatát, és közben a berendezés 12 pontjában mérték a nyomásokat. Pernye- és vörösiszap mint új építő és burkoló anyag. A tanszék előkísérleteket folytatott ezzel a két ipari melléktermékkel abból a célból, hogy hogyan lehetne vízépítő burkoló, illetve előregyártott csatornaelemeket készíteni ezek felhasználásával. Az előkísérletek során igen biztató szilárdsági értékeket kaptak. Remélhető, hogy az építőipar más területén is fel lehetne használni a pernye és vörösiszap melléktermékeket. Az anyag további fizikai tulajdonságainak vizsgálata és egyes technológiai kérdések tisztázása jelenleg folyik. 136
