Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Pálmai Géza: A személyközlekedési járműállomány távlati tervezésének elvi módszerei (ÉKME Tudományos Közleményei, VII. köt. 4. sz.). — Menetrendkészítés tudományos módszerrel (Autóbusz, 1962). Turányi István: Vasúti közlekedés (fejezet a Mérnöki kézikönyv IV. kötetében). — Lépcsőzetes terv a vasúti forgalom operatív tervezésének és irányításának automatizálására (a „Zu aktuellen Problemen der Mechanisierung und Automatisierung im Verkehrswesen” c. gyűjteményben, VEB Verlag Transpress, Berlin, 1961). — Mezővárosi napok (Építőipari Tud. Egyesület Városrendezési szakosztályának kiadványa, 1962). Kutatómunka A vonatközlekedési tervkészítés metodikája c. kutatási téma ismerteti a vonatközlekedés egyes tényezőinek jellemző ismérveire vonatkozó, módszeresen összegyűjtött adatokat, amelyek lehetővé tették a hazai vasúti fuvarozási folyamat mélyreható elemzését. A munka feltárja az elegyáramlások idő- és térbeli megoszlását, nagyságát, irányát, összetételét, gyakoriságát stb. Részletesen bemutatja vasutunk teherforgalmi helyzetét, a nagypályaudvarok elegyáramlatait és azok ingadozását, összehasonlító elemzésnek veti alá a tavaszi és őszi időszak vonatforgalmának és elegyáramlásának alakulását. Az adatok alapján, számokkal alátámasztott összehasonlítást végez a fővonalak és pályaudvarok elegyáramlatainak méreteiben és összetételében mutatkozó változások arányai között. Rámutat azokra az eljárásokra, amelyek lehetőséget adnak, arra, hogy vasutunk egyik jelentős gazdasági tényezőjét, a vonatközlekedés rendjét, a fejlődés támasztotta követelményeknek megfelelően, úgy alakíthassuk ki, hogy minden tényezőjében az optimumot kihasználva, a fuvarozási feladat a leghatékonyabban legyen végrehajtható. (A kutatást végezte: dr. Jeney Kálmán.) A vasúti utazási igények korszerű kielégítésének elvi kérdései c. kutatási munka, a vasúti utazási igények mennyiségi és térbeli alakulásával összefüggésben, az egyik nagyforgalmú főútvonalon gyűjtött utasáramlati adatok alapján elemzi a jelenlegi vasúti személyszállítási formát. Számbaveszi azokat a jelenségeket, amelyeknek formai és tartalmi koordinálása szükséges ahhoz, hogy egyrészt az utazási igények jellegüknek megfelelő mennyiségi és minőségi kielégítése terén elérjük a kulturált utazás megvalósítását, másrészt a közlekedési ágak, a közlekedés egésze és ezen túl a népgazdaság számára is biztosított legyen az elérhető gazdaságosság. Körvonalazza azokat az elveket, amelyeknek érvényesítése célravezetőnek és követendőnek tekinthető a vasúti személy- szállítás szervezésében, a személyszállító vonatok menetrendjének szerkesztésében, a vasúti személyszállítás minőségének és gazdaságosságának emelésében (A kutatást végezte: dr. Jeney Kálmán.) A vasúti rakodólapos darabárus mozgatás főbb problémáinak üzemtani vizsgálata. A kutatás során megállapítást nyertek a vasúti darabárukezelés szempontjából jelenleg számításba vehető mozgatóeszközök. Megállapították, hogy a legkedvezőbb megoldást a rakodólapok és nagyemelésű emelővillás targoncák együttes alkalmazása jelenti. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a rakodólapos árumozgatás csak akkor tud megfelelni a várakozásnak, és egyformán előnyöket nyújtani az iparnak, kereskedelemnek és közlekedésnek, érezhetően megkönnyíteni az átrakásnál foglalkoztatott dolgozók munkáját, ha biztosítani lehet az átfogó és átgondolt organizációt. Megvizsgálták a rakodólapos árumozgatás közvetlen és számbavehető kedvező és kedvezőtlen hatásait, és bebizonyosodott, hogy a rendszer fejlődésének arányában háttérbe fognak szorulni a ma még elterjedten használt kis szállítótartályok. Megvizsgálták azt a problémát, hogy a vasúti darabárukezelés sajátos körülményei között Otto-, és Diesel- vagy villamosmotoros mozgatóeszközöket alkalmazzanak-e. Vizsgálat tárgyát képezte a kisebb közlekedő útszélességek esetében használható, különleges emelővillás targoncatípusok (tolóoszlopos és terpesztargoncák) alkalmazásának kérdése, továbbá az emelővillás targoncák optimális szállítási távolsága. Különös figyelemmel foglalkozik a vizsgálati eredményeket összefoglaló tanulmány az áruk rakodólapokra történő rögzítésének és a rakodólapos rakományok vasúti kocsikban történő elhelyezésének kérdésével, és a gyakorlat számára tudományos vizsgálatokon alapuló javaslatokat tesz. (A kutatást végezte: dr. Felföldi László.) 116