Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1959-1960
Az 1959/60. tanév története
A Tudományos Közlemények szerkesztő bizottsága, Rados Kornél rektor vezetésével, a mind jobban fejlődő Tudományos Közlemények szerkesztése feletti felügyeletet látta el. Az oktatási reformmal kapcsolatos munkát a reformelőkészítő bizottságvégezte dr. Juba József rektorhelyettes vezetésével. A bizottság fő feladata a kari reformbizottságok munkájának koordinálása volt. A közlekedési üzemmérnöki kar felülvizsgálatát végző bizottság vezetője dr. Csanádi György egyetemi tanár volt. A bizottság javaslata alapján kiadott miniszteri rendelkezés jelentős részben hozzájárult a kar munkájának fellendítéséhez és ahhoz, hogy a káderhelyzet javítása mielőbb megtörténjék. A hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi kiállítást és tudományos ülésszakot időszaki bizottság készítette elő. Az iskolázási bizottság az iskolázási propagandát szervezte; oktatóink kb. 100 helybeli és vidéki iskolában tartottak tájékoztató előadást az egyetemről, igen sok iskolába megküldtük a tanév második felében a ,,Jövő Mérnöke” egyes számait. A mérnök közgazdász szak felülvizsgálatára kiküldött bizottság. Kardos Andor egyetemi tanár vezetésével, értékes jelentést készített. A laboratórium-építési bizottság dr. Széli László dékán vezetésével elkészítette az építendő laboratórium beruházási programját, és megtette az előkészületeket arra, hogy a beruházási program jóváhagyása után a tervezést az egyetem oktatói elvégezzék. Mindhárom karon diákjóléti, aranydiploma-, ipari munkákat ellenőrző, tantervi, fegyelmi, reformelőkészítő, oktatási és tudományos bizottság, továbbá — esetenként — különböző feladatokkal megbízott bizottságok működtek. A tanszemélyzet ideológiai oktatása A párt művelődéspolitikai irányelveinek megfelelően a tanévben nagy gondot fordítottunk az oktatók ideológiai továbbképzésére. A képzést a világnézeti nevelési bizottság szervezte és vezette. Az ideológiai oktatás egyik formáját központi előadások és az ezeket követő viták alkották. Ezeken a tanszemélyzet csaknem teljes létszámban részt vett. Az előadásokat tanszéki viták is követték. Az ideológiai oktatás másik formája a kötött tanfolyamokon való rész- 'vétel volt. 5 filozófiai, 2 politikai gazdaságiam, 1 marxista esztétikai és 1 gazdaságpolitikai tanfolyam működött, ezeken aktuális politikai kérdéseket is megvitattak. A tanfolyamokon 200 oktató vett részt. A felkészülés ott volt kielégítő, ahol a résztvevők a tanfolyam befejeztével kandidátusi minimumvizsgát kívántak tenni. Az ideológiai képzés harmadik formája az önálló tanulás volt, erre. 60 oktató jelentkezett. Az oktatásnak ez a formája kevés eredményt hozott, mert ennyi oktatót rendszeresen ellenőrizni és vezetni a világnézeti nevelési bizottság nem volt képes. Az ideológiai nevelés munkájának vizsgálata során arra a megállapításra jutottunk, hogy — elsősorban a fiatal oktatók számára — olyan tanfolyamot kell szervezni, amelyen alapvető pedagógiai ismereteket is szerezhetnek. A világnézeti nevelési bizottság a következő tanévre tervbe is vette ilyen tanfo lyam szervezését. 18
