Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1958-1959
Az 1958/59. tanév története
Rezső építésügyi miniszter, Aczél György elvtárs miniszterhelyettes és Szigeti József elvtárs miniszterhelyettes is ismertették oktatóinkkal és hallgatóinkkal. Az oktatók — különösen a fiatal oktatók — tudományos munkájának eredményes demonstrációja volt a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére rendezett Tudományos Ülésszak. Az ülésszak karonként kialakított három szekciójában összesen 17 oktató az alábbi — számos hozzászólástól kísért — előadásokat tartotta: A plenáris ülésen: Rados Kornél rektor: Megnyitóbeszéd. Szemere Vera adjunktus: A munkás-paraszt szövetség néhány kérdése 1919-ben. Fazekas Ferenc docens: Áttekintés a matrixszámítás mérnöki alkalmazásairól. Dr. Révhelyi Elemér docens: Magyar építészet a XV.—XVI. században. Dr. Sztankóczy Zoltán docens: Az áruáramlások dinamikája. Az Építészmérnöki Kar szekciójában: Tömöri László docens: Állattenyésztő majorok tervezésének új irányelvei. Zádor Mihály adjunktus: Az aszófői (kövesdi) középkori templom építéstörténete és helyreállítása. Bonta János adjunktus: Új vonások a modern építészetben. Hegyi László adjunktus és Kürti István tanársegéd: Öntöttbeton építésmód. Középblokk- és panelszerkezetű épületek. A Közlekedési Üzemmérnöki Kar szekciójában: Halász Tibor docens: A vasút gőzvontatásának energetikai fejlődése a felszabadulás óta. Biacs Nándor docens: Félvezető egyenirányítók tökéletesítésének hatása a vasútvíllamosítási rendszerek fejlődésére. Orosz József adjunktus: Az ásványolaj és termékei szállításának sajátos műszaki gazdasági problémái. A Mérnöki kar szekciójában: Sabathiel József egyetemi tanár: Fenéklépcsők hidraulikai kérdései. Nemesdy Ervin docens: A hézagnélküli vasúti pályák sin végmozgásai és az illesztések kialakítása. Platthy Pál tanársegéd és Tóth Béla tanársegéd: Daruhidak fő- és melléktartóinak együttdolgozása a csavarás figyelembevételével. Jellemzője volt Tudományos Ülésszakunknak, hogy az előadások nagyobb részét fiatal oktatók — adjunktusok, tanársegédek, fiatal docensek — tartották. Így az ülésszak elsősorban fiatal oktatóink tudományos fejlődéséről adott számot. A Művelődésügyi Minisztérium 1957 decemberi rendelete után egyetemünkön megalakult Ideológiai Oktatási Bizottság a pártszervezettel karöltve az önkéntesség tiszteletben tartásával és nyomatékos hangsúlyozásával hozzálátott a tanszemélyzet ideológiai oktatásának megszervezéséhez. Több mint 250 oktató jelentkezett, kétharmaduk kötött tanfolyamon való részvételt vállalt. Az oktatási formák kialakításánál arra törekedtünk, hogy minél többfajta érdeklődést elégítsünk ki. A legtöbben a filozófiából szervezett kandidátusi minimum tanfolyamra jelentkeztek. A filozófián kívül kötött tanfolyam indult politikai gazdaságtanból, esztétikából és filo2 Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem évkönyve. 1958,59. 17