Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1958-1959

Rados Kornél rektor beszéde az egyetem tanévnyitó ünnepségén

adatnak tekinti, hogy a jövőben —■ megfelelő formák mellett, tudományos viták segítségével — a múltbelinél jobban mozdítsa elő az oktatók ideológiai fejlődését. Örömmel jelentem be: e hó végén ismét megjelenik egyetemünk új­ságja, a „Jövő Mérnöke”, hogy az egyetemi oktatási, kulturális és nevelő munka segítője legyen. Fogadják oktatóink és hallgatóink szeretettel a lapot, amelyet az egyetemi tanács, a párt és a KISZ lapjául lelkes fiatal szer­kesztő gárda készít majd. Magas igényekkel és magasabb színvonallal kell folytatni a szocialista mérnökképzést, hiszen az egyetemi képzésnek alkalmazkodnia kell a roha­mosan fejlődő technikához, műszaki tudományhoz. De esetenként előbbre is kell járnia. Csak így biztosíthatjuk a szocialista tudományok fejlődését és a tudományos utánpótlást. Ugyanakkor meg kell valósítani a termelés és a tudomány szoros kapcsolatát, és fontos, hogy egyetemünk kivegye részét az ipar, a mezőgazdaság és a közgazdaság tudományos alapjainak továbbfej­lesztéséből. Az irányelvek szellemében a művészet, tehát az építőművészet terén is, támogatni kell minden realista irányzatot, persze figyelembe véve azt, hogy a stílusvitákat rendeleti, hatalmi szóval eldönteni nem lehet. Igazat kell adni az irányelveknek: az igazán realista szándékú és szemléletű művész, tehát az építőművész is, ha nem zárkózik el a dolgozó nép szocializmusért folytatott harcától, hanem ezt támogatja, a nép és a párt segítségével előbb- utóbb eljut a szocialista realizmushoz. Helyesnek kell tartani a dokumen­tumnak azt a megállapítását, hogy szükséges a kulturális és a tudományos élet párt és állami irányítása, mert elfogadhatatlan a kultúra fejlődése ösz- tönösségének elve. Ezt az irányítást az eszmei befolyásolás uralja, és emel­lett az állam és a párt, gazdasági lehetőségeinek arányában, rendelkezésre bocsátja a fejlődéshez szükséges anyagi és technikai eszközöket. Igen, büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra: eddigi eredményeink nagyok. De sokkal nagyobbak a még meg nem oldott feladatok, a népgazda­ság felemelkedése útjának hosszabb és meredekebb része még előttünk van. Ehhez a nagy munkához, amely népünk összességének érdekeit szolgálja, számítunk minden becsületes, hazáját és népét szerető ember tevékeny köz­reműködésére. E gondolatok jegyében üdvözlöm a tanév megnyitása alkalmából egye­temünk professzorait, oktatóit, valamennyi dolgozóját, hallgatóit, különösen az elsőéves hallgatókat, akik rövidesen elhangzó fogadalmuknak úgy tegye­nek eleget, hogy jó tanulásuk, jó munkájuk eredményeként műszaki fel­adataikat a köz és a maguk érdekében sikeresen tudják majd elvégezni. Külön szeretettel üdvözlöm a körünkben megjelent szülőket, akiket részben az Országos Nőtanács vezetősége hívott meg, részben meghívásunkra jöttek el. örvendetesnek kell tartani megjelenésüket, mert ez alapját képezi a szülők és az egyetem kapcsolatának, amelyet mélyen ki akarunk építeni. Szeretnék, ha hallgatóink szülői éreznék és közvetlen tapasztalatból is tud­nák, hogy fiaik, leányaik az oktatók, a magyar nép szeretetét és gondosko­dását élvezik. Amikor értékeljük az elmúlt tanév munkáját, köszönetét kell mondani nemcsak az ifjúságnak, hanem az oktatóknak és a dolgozóknak is lelkiisme­retes munkájukért. Munkánkat nagymértékben segítette a Művelődésügyi Minisztérium megértése és segítőkészsége, de ezt kell megállapítani az Épí­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom