Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958

Az 1957/58. tanév története

A tanév folyamán a következő tankönyvek jelentek meg: dr. Széchy Károly: Alapozás I., 2. kiadás, dr. Széli László: Magasépítéstan II., dr. Vendl Aladár: Geológia I., 2. kiad. Az építészmérnöki kar 10, a köz­lekedési üzemmérnöki kar 23, a mérnöki kar 6 új jegyzetet adott ki. Elmaradt a tervezett jegyzetek egy részének kiadása a gazdasági mér­nöki szakon, ami az oktatást hátrányosan befolyásolta. Ez az elmara­dás azzal magyarázható, hogy teljesen új tudományszakot kellett ki­alakítani, és új anyagot kellett feltárni. Az új jegyzetek írása — külö­nösen új tantárgyaknál — általában igen nagy feladatokat (anyaggyűj­tés, ábrakészítés) ró a tanszékekre. Az egyetemre súlyos feladatot rótt az 1957 nyarán az ellenforra­dalom miatt elmaradt termelési gyakorlatok pótlása. Fokozta a nehéz­ségeket az, hogy ebben a tanévben került először sor a levelező hall­gatók termelési gyakorlataira is. A hallgatók létszáma a termelési gya­korlatokon a következő volt: az építészmérnöki kar III. és IV. éves hallgatóinak 6—6 hetes gyakorlatán 255 fő 17 munkahelyen, a közle­kedési üzemmérnöki kar III. éves hallgatóinak 4 hetes gyakorlatán 108 fő 21 munkahelyen, IV. éves hallgatóinak 6 hetes gyakorlatán 149 fő 65 munkahelyen, a mérnöki kar III. éves hallgatóinak 4 hetes gyakorlatán 24 munkahelyein 108 fő, IV. éves hallgatóinak 6 hetes gyakorlatán 65 munkahelyen 149 fő. Sikerült külföldi cseretermelési gyakorlatokat is szervezni, ezek keretében az építészmérnöki karról 14, a közlekedési üzemmérnöki kar­ról 18 hallgató Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba, a mérnöki karról 8 hallgató Csehszlovákiába utazott. Ki kell emelni, hogy ez a tanév volt az első, amikor ilyen magas létszámban sikerült hallgatókat külföldre küldeni. A levelező hallgatók a 8. félév után egyhónapos és a 11. félév után kéthónapos gyakorlaton vettek részt. Azok a levelező hallgatók, akik a szükséges szakmai gyakorlatot az iparban már megszerezték, termelési gyakorlaton nem vettek részt. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a diplomaterve­zésre adott háromhavi határidő nem elegendő. A 10 féléves tanterv ezt a hiányosságot megszünteti ugyan, de majd csak az 1960. évben diplo­mázó hangátoknál. A hallgatóknak jelentős része nem tudta diplomáját az előírt határ­idő alatt megszerezni. Nagy az elmaradás a régebben végzett hallgatók között is, még 496 fő, tehát 18,3% nem szerezte meg diplomáját, holott ezt — az előírások szerint — az abszolválás időpontjától kezdődően két éven belül meg kell szerezni. A Művelődésügyi Minisztérium rendelete szerint a nappali tagozat hallgatói számára mindhárom karon új 10 féléves tantervet kellett ké­szíteni. A 9 féléves oktatásról a 10 féléves oktatásra való áttérés külö­nösen a diplomatervezési időszak meghosszabbítása révén jelent hala­dást, mert a 9 féléves oktatásban formailag három hónap volt ugyan a diplomatervezés ideje, ebből azonban az utóvizsga-időszak gyakorlati­lag egy hónapot elvett, és a megmaradó idő alatt jó diploma tervet ké­szíteni nem lehetett. Ez is oka volt annak, hogy az abszolvált hallga­tóknak csak kis százaléka vett részt az első államvizsgán. A 10 féléves 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom