Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958
Az 1957/58. tanév története
A személyzeti munka kialakítása és megszervezése nem volt köny- nyű feladat. A hallgatók létszáma csökkent, egyes tanszékeket összevonták, átszerveztek, így a személyzeti létszám csökkentésére is szükség volt. Az egyetem szolgálatából kiváltakat a népgazdaság egyéb területein helyezték el. Az oktatók egy részének fokozatos cseréjére nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók bevonása miatt is szükség van. A cserefolyamatot azonban nehezíti az oktatói és az ipari fizetések közötti különbség. A tanév folyamán az oktatók létszáma 25 fővel csökkent, a többi személyzet létszáma változatlan maradt. Soronkívüli előléptetésben részesült 17 oktató és 34 egyéb dolgozó. Az egyetemi és a kari tanácsok, valamint a bizottságok munkája A tanév folyamán az egyetemi tanács kéthavonként rendszeresen ülésezett, és a következő fontosabb ügyeket tárgyalta meg: az egyetem munkaterve, az egyetem doktori szigorlati szabályzata, az egyetem központi laboratóriuma terveinek elvi megvitatása, a „Dr. Kardos György” Kultúrotthon munkája, az Egészségvizsgáló Intézet jelentése a hallgatók és az oktatószemélyzet egészségi állapotáról, a vizsgaszabályzat módosítása, a tudományos diákkörök munkája, egyéni foglalkozás a gyengébb hallgatókkal, a termelési gyakorlatok tapasztalatai, a gazdasági mérnökök képzésének eddigi eredményei és javaslat a továbbfejlesztésre, a szakoktatás és a marxizmus—leninizmus oktatásának kapcsolatai, a tanszékek ipari munkái. Az egyetem vezetősége rendszeresen tartott rektori tanácsüléseket is, amelyek a folyó ügyekkel és az egyetemi tanács üléseinek előkészítésével foglalkoztak. Az egyetem munkaterviben oktatási és nevelési feladatok, az oktatók és dolgozók politikai és szakmai fejlődésével kapcsolatos feladatok, végül általános szervezési és gazdasági feladatok szerepeltek. A munkatervnek megfelelően ismét megindult az 1956/57-ben szünetelt marxizmus1—leninizmus oktatás, a gyengébb hallgatókkal való foglalkozás, a tudományos diákköri munka; megalakultak a diákotthonbizottságok, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tudományos ülésszakot szerveztek, és elősegítették az oktatók nyelvtanulását. Át- meneileg új rendelkezéssel szabályozták az ipari munkák végzésének rendjét. Intézkedések történtek az ellenőrzés szervezetének kiépítésére. Nem sikerült jelentős előrehaladást elérni az oktatók lakásügyének megoldásában, és papírellátási nehézségek hátráltatták az egyetemi kiadványok megjelenését. A hivatalos üléseken kívül igen eredményesek voltak a kötetlen formájú tanári megbeszélések, amelyeken az egyetemmel kapcsolatban álló állami szervek vezető funkcionáriusai is részt vettek. A karok munkáját az általában havonta egyszer, szükség esetén azonban sűrűbben is ülésező kari tanácsok irányították. Az egyetemi 20
