Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Elhunyt professzoraink
mórágyi kivetődési kísérleteit ő irányította és ismertette. Műszaki doktori értekezése 1933-ban is erről a témáról ad igen értékes eredeti anyagot és számítási módszert. A felépítményszámítás területén a magyar helyettesítő hosszaljas számítási módszer megalkotásával és kísérleti bizonyításával külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést, komoly tudományos vitát és elismerést. Az újszerű felépítményi szerkezetek konstruálása és anyagvizsgálata, a sínanyag, a sínlekötés, a hegesztés, a vasbetonaljak új formáinak alkalmazása volt a harmadik terület. Amióta a magyar vasútépítés önálló szakfolyóirata, a Pályafenntartás megindult, cikkei magyar nyelven is napvilágot láttak. Összesen kb. 25 idegennyelvű (német, angol, lengyel) és 35 magyarnyelvű cikk jelent meg tőle az idők folyamán, és számos külföldi előadásával igazolta a magyar mérnökök jó hírnevét. 1936-ban a Műegyetemen magántanári diplomát szerzett. 1939-ben a MÁV Igazgatóság építési főosztályán az alépítményi csoport vezetésével bízták meg, később az akkor felállított külön Kísérleti Csoport vezetője lett. A Műegyetem oktatási munkájában 1936-ban, magántanári előadásaival kapcsolódott be. Méhes Zoltán professzor halála után mint meghívott előadó, majd helyettes tanár 3 évig, 1938-tól 1940-ig végezte előbb a vasúti alépítmény, majd a vasúti felépítmény és a közlekedésügy oktatását. 1941- ben lett mint nyilvános rendes tanár az Út-, Vasútépítés és Közlekedés- ügyi Tanszék vezetője. Kevesebb, mint egy évtizedes, viszonylag rövid tanári működése alatt a hallgatók segítőkész, jóakaró barátjának bizonyult. Hallgatóiban az embert nézte elsősorban, s nem tett különbséget közöttük a hivatalosan szított gyűlölet időszakában sem. Hallgatói igen szerették. Nem utolsósorban azért is, mert vizsgáinál komoly lelkiismereti problémát érzett minden egyes bukás esetén; a kitűnő jegynek viszont igen nagy értéket tulajdonított. A hazánk felszabadulását megelőző gyászosemlékű időszakban tanártársaival írásban tiltakozott a Műegyetem kitelepítését elrendelő kormány- rendelet ellen, s amikor mégis utaznia kellett, családját Budapesten hagyta. A hallgatókat mindenkor védte a tényleges katonai szolgálat elől, s még a háború utolsó napjaiban megindult túlnyomó részükkel együtt a már felszabadult ország felé. Személyvonatát Csehszlovákiában amerikai vadász- repülőgépek lőtték szét. Lőtt sebei eleinte nem látszottak életveszélyesnek, s a kórházban még tervezgette, mennyi időbe telik még hazatérése. A gyógyszer hiány és nem teljes értékű kezelés következtében kapott szep- szis azonban ezt már nem tette lehetővé, s egy nappal a kórháznak egy új gyógyszerrel, a penicilinnel való ellátása előtt meghalt. Halála fájdalmas veszteséget jelent egyetemünknek, valamint a vasútépítés szakterületének. Halálának körülményei pedig még egy évtized távlatából is vádolják a felszabadulás előtti népellenes kormányzat esztelen és romlásba döntő működését. Nemesdy Ervin 87
