Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Gyalai Mihály: Egyetemünk jellemző adatai
egy helyiségre pedig közel húsz hallgató jut. Ez a kapacitás azonban ma már nem mondható kielégítőnek, különösen akkor, ha figyelembe vesz- szük az utóbbi évtized során bekövetkezett nagymérvű létszámemelkedést. Ugyanakkor érdemes itt felidézni egyetemünknek a múlt század derekára visszanyúló elriasztó adatait. Eszerint a mintegy 270 politechnikum! hallgatóra öt kicsiny előadó- és három rajzterem jutott. De a tanulás még így sem folyt zavartalanul, mert azt a Várban felállított budai Egyetem Nyomda udvara felől az ott működő gőznyomda zavarta. A szűk és sötét rajzszobákban pedig rossz időben legfeljebb csak négy diák dolgozhatott. Egyetemünk küzdelemteljes évtizedének jellemző adatait megfelelően összefogni jeles feladat. Különösen akkor, ha egyúttal célul tűzzük ki egyrészt a múlttal való párhuzam, másrészt a jelenségek különös ösz- szefüggéseinek vizsgálatát. A dolgok természetéből folyóan azonban az események szemlélete és a különböző időszakok adatfelvételi szempontjai távolról sem voltak egyezőek, feltétlen összehasonlításra alkalmasak. A két part is, amelyet a jelen hézagpótló törekvés most áthidalni, összekötni igyekezett, két külön politikai világ. Háborús és egyéb események okozta hiányok olykor olyan nehéz helyzet elé állítottak, melyet sem a lelkesedés, sem az igyekezet nem pótolhat. Ügy gondolom, hogy ezen körülmények a munka számos fogyatékosságát mentik. FÜGGELÉK Sok vita tárgyát képezte a matematika felhasználása a statisztikában. Sokan teljesen elvetették a matematikának még csak segédtudományként való alkalmazását is; mások viszont a matematikai statisztika módszereit és képleteit teljesen kielégítőnek jelentették ki a társadalmi jelenségek vizsgálatára, és tagadták a társadalmi és egyéb tömegjelenségek közötti minőségi összefüggéseket. Véleményem szerint mindkét nézet helytelen s az alábbiakban egy számszerű példán keresztül saját véleményemet szeretném alátámasztani, mely szerint a matematikai statisztika nem egyedüli vizsgálati módszere a társadalmi jelenségeknek, de nem is nélkülözhető ezek elemzésénél. Példaképpen a matematikai statisztikában jól ismert négyzetes eltérés (standard deviation, écart quadratique) fogalma álljon, melynek segítségével most vizsgálat tárgyává kívánom tenni a mérnök- és építészmérnök-képzésre vonatkozó létszámadatokat három adott reprezentatív évtizedben (1946—56, 1928—38 és 1918— 28 között). Ha figyelembe vesszük, hogy a legtávolabbi évtized két azonos politikai rendszer közti átmenet időszakát, a közbenső pedig a rendszer viszonylagos kiforrottságát tükrözi, míg az utóbbi időszak egy nagy átalakulás évtizede; várható, hogy az átalakuló rendszer, új értelmiségének kialakítása időszakában nagyobb ingadozást mutat, mint egy viszonylagos konszolidációban. Ezt a közgazdasági megfontolást támasztja alá a négyzetes eltérés ismert képlete segítségével a matematika ahol N — f(xi) az összes észlelések száma, xb x2, x:, . . .. Xn adott értékek, íi az X, értékek eltérése az aritmetikai átlagtól. Az eredmény: <r, = 890, <r3 = 277, <*:í = 333 ahol <rl jelenti az 1946—56, a, az 1928—38, végül <r3 az 1918—28 közötti hallgatólétszámingadozást. 74
