Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Gyalai Mihály: Egyetemünk jellemző adatai
rendelkezésére. Egy diákszállónkra átlag 140—150 hallgató jut, de van olyan is, amelyben 460 főnél több lakik, míg zömük mind az átlagon aluli létszám befogadására alkalmas. Fájó panasza hallgatóságunknak a diákszállók túlzsúfoltsága. Ez azonban országos jelenség, amelyen csak a kormányzat támogatásával lehet segíteni. Az 1929/30 és 1953/54- fanév ösztöndijada fainak osszehason/ifósa aranyforintban 1953/54 ________________ A menzát 1955 októberi adatok szerint 594 fő veszi igénybe egyszer naponta. 643 fő naponta kétszer étkezik a menzán, míg a napi háromszori menzán való étkezésben 303 fő részesült, összesen tehát a hallgatóknak mintegy 52%-a jár menzára. A diákság napi háromszori étkezése a menzán általában lehetséges volna. A hallgatók egy része azonban részint a szülői házból jut kisegítő élelemhez, részint könnyelműségből apró luxust űz, mint erről Módszertani Közleményeink hasábjain egyik diákszállónk igazgatónője beszámolt. Igen tanulságos olyan összehasonlítások megtétele, amelyek a diákok mostani szociális helyzetét századunk húszas éveinek szociális helyzetéhez mérik. A mérnök- és építészmérnök-hallgatók közül az 1924/25. tanévben ösztöndíjat mindössze 17-en élveztek, ami a 662 főnyi hallgatóság 2,6%-ának felelt meg. A 17 ösztöndíj közül 9 volt állami, 1 egyházi, 2 városi, 3 főiskolai, míg 2 családi alapítvány. Az 1929/30. tanévben már 50 hallgató kapott ösztöndíjat. Ösztöndíjaik a 18. tábla szerint oszlottak meg: 18. tábla. Diákösztöndíjak az 1929/30. tanévben Értékhatár Mérnöki Építészi Mindkét osztályon 601 — 800 Pengő 801 - 1000 Pengő 19 16 14 1 33 17 Összesen 35 15 50 71 A négyszögek magasságai az egy hallgatóra eső ösztöndíjai, alaphosszai az összléfszámoi míg a felölelek a kifizéiét ösztöndijak teljes összegét mutatják
