Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Gyalai Mihály: Egyetemünk jellemző adatai
kaphassunk arról az intenzitási viszony számról, amelynek oly sok köze van az oktatás minőségéhez. Ezenfelül figyelembe kell venni, hogy a szolnoki Közlekedési Üzemmérnöki Kar első évfolyama Budapestre került, és annak oktatását is a Mérnöki Karnak kellett ellátnia. Az 1939/40. tanév folyamán ugyanezen területen 339 hallgatóval szemben 65 nyilvános tanár, adjunktus, tanársegéd és lektor működött. Ekkor egy oktatóra 5,2 hallgató jutott. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy a fenti időpontban levelező és esti oktatás természetesen nem folyt. Amennyiben valamennyi oktatási formát figyelembe vennők és a nappali tagozat hallgatóihoz az esti és levelező tagozati hallgatókat is hozzászámítanók; minden egyes oktatónkra több mini tizenegy hallgató jutna. Tanulmányi eredmények A tanulmányi eredmények kérdését két szempontból lehet vizsgálat tárgyává tenni. Az egyik szempont a hallgató egyéni eredményének vizsgálata, ezt fejezi ki a rendűségi statisztika; a másik szempont az oktatási egység, kar vagy tanszék munkájának elemzése, és ezt mutatja a tanulmányi átlag. A rendűség vizsgálatánál hosszú éveken át külön gyakorlat alakult ki a felügyeleti tárca, jelesül az Oktatásügyi Minisztérium és a felsőoktatási intézmények között. Ez abban állott, hogy a Minisztérium a kérdést a rendes vizsgaidőszak végén, míg az egyetemek és főiskolák csak az utóvizsgák lebonyolítása után kívánták megvizsgálni. Az élet az utóbbi szemlélet helyességét igazolta. Vizsgáljuk meg az 1953/54. tanév egyes féléveinek rendes vizsgaidőszaki, majd pedig az 1955/56. tanév őszi utó- vizsgaidőszakvégi rendűségi adatait a nappali tagozatokon. Az eredmény meglepő. A 12. ábra tanúsága szerint az 1953/54. tanév egyes féléveiben a két karon csekély értékű ellentétes eltolódások mutatkoznak. (Az első félévben a Mérnöki Karon volt több bukott és elmaradt hallgató, a második félévben az Építészmérnöki Karon.) A 13. ábra azt mutatja, hogy a második félévben csökkent a kitűnő és jeles rendűek aránya, de csökkent a bukottaké és az elmaradtaké is. Mindamellett azonban az eltérések mégsem számottevők: az egyes karokon és a különböző időszakokban a szalagdiagramok karaktere ugyanaz. Merőben más kép tárul elénk a 14. ábra szemlélete nyomán. Mindenekelőtt szembetűnik az, hogy a karok eltérő állapotokat mutatnak fel. Általában elmondható, hogy az eredményes előmenetelű hallgatók aránya természetesen és megfelelő mértékben gyarapodott, míg az eredményteleneké összezsugorodott; ennek megfelelően az eltérések láthatókká váltak. A felügyeleti tárca előzőkben ismertetett helytelen álláspontja figyelmen kívül hagyta, hogy a társadalom elsőrendű érdeke a végzett hallgatók minél magasabb színvonalú szaktudásának, vagyis társadalmi értékének biztosítása és csupán alárendelt szempont lehet a munkábalépés időpontja. A fenti körülmények szem előtt tartásával készült el a 8. táblázat, amely a fenti tételt minden kétséget kizáróan bizonyítja. 59
